Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Barkóczy Gellért (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Agrártámogatások rendszere" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1479 Több tízezer kárpótlással visszaszerzett föld tulajdonosa nevében szólo k, mivel teljesen ellehetetlenítik a földművelők létét azzal, hogy a Földművelésügyi Minisztérium minimálisra csökkentette az agrártámogatásokat. A kormány által kiadott agrártámogatásokkal kapcsolatban a törvényt tanulmányozva sajná lattal vettem tudomásul, hogy azt a kevés kis vetési támogatást is megvonták a gazdáktól, ami némi segítséget jelentett nekik. Hogyan tudjon elindulni az, aki 40 évig bérmunkás volt, kitől kapjon segítséget, ha nem az államtól? Annak idején, amikor alakult ak a téeszek, akkor ezek az emberek szerszámokat, gépeket, kocsit, lovat, mindent bevittek; el tudtak indulni. A hatalmas áremelések, a forint állandó leértékelése folytán nem tudja megvásárolni a vetőmagot, a műtrágyát, a gázolajat, a vegyszereket, mert e zeket az ipari termékeket újból és 40 százalékkal felemelték, ugyanakkor a mezőgazdasági termények árát meg állandóan leverik. A magyar gazdák a kereskedőknek teljesen ki vannak szolgáltatva. Piacot ez a kormány nem biztosít, inkább külföldről hozza be az árut, amit itthon is meg lehetne termelni, és ami a magyar árunál sokkal rosszabb minőségű - gondolok itt a zöldségfélékre, húsárukra, amit külföldről behoznak. Sajnos veszélyben vannak a tenyészkocáink is, mivel a felvásárlási ár 140150 forint; a sertést artás ráfizetéses, azért nem dolgozik a paraszt, hogy a kereskedő tegye el még azt a kevés kis többletet is, ami haszna idáig volt. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön is jól tudja, hogy az egyéni gazda, aki magának dolgozik, százszorta gazdaságosabban működik, mi nt az a szövetkezet, ahol a gazdaságot Csáki szalmájának tekintik. Volt példa rá 40 évig. Ez jelentkezik a gépek használatánál, a takarékosságban, a munkaidőkihasználásban; a téesztámogatás kidobott pénz, feneketlen zsákba megy, ahol elvész az érték. (Fel zúdulás a bal oldalon.) Tanulhattak 40 éven keresztül. Az egyéni gazdáknak az agrártámogatásból alig jut. Nagyon kevés a támogatás a tenyészállatok beállításánál, és itt is hiányoljuk, hogy csak a hímállatokat támogatják. Így nem lesz a magyar mezőgazdaság virágzó sohasem. Ha nem lesz támogatás, újra visszakerül a földtulajdon az állam kezébe. Vagy ezt akarják, államtitkár úr? Inkább segítsék azokat a gazdákat, akik megtakarítják a támogatást, ami a magyar mezőgazdaságot fellendíti. Több vonzata is van enne k. Az egyik a munkanélküliség csökkentése, a másik a termelés növelése, a gazdaságosabb, olcsóbb termelés a növénytermesztésben is. (Az elnök csenget.) Államtitkár Úr! Miért tesz különbséget az egyéni gazdálkodók és a termelőszövetkezet agrártámogatása köz ött? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Kis Zoltán földművelésügyi minisztériumi államtitkár válaszol. Megadom a szót. DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitká r : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Most már lassan minden héten kellemes polémáit folytatunk arról, hogy ki mit olvasott, hol, és abból mit értett meg. (Derültség a bal oldalon.) Ön a vetési támogatások rendszerét ké ri számon rajtam, ami ön szerint megszűnt. 6,8 milliárd forint volt az elmúlt évben a vetési támogatás, ebben az évben 10 milliárd forint az úgynevezett földalapú támogatás, ami nemcsak a gabonafélékre - hektáronként kétezer forinttal, mint ahogy az volt k orábban , hanem valamennyi szántóföldi növényre ezertől ötezer forintig terjedő összegben, valamint a rétre, legelőre és pillangósokra is úgyszintén ezertől ötezer forintig vonatkozik, valamint 76 aranykorona alatti szőlőre és gyümölcsösre ötezer forintos támogatást biztosít.
