Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BALSAY ISTVÁN, a Fidesz
1453 Szükségesnek tartjuk azért is, mert az erdő megújítható gazdasági erőforrásként a környezetet és a természetet nem terhelő nyersanyagként és energiahordozóként szolgál. Az új törvényi szabályozásra azért is szüksé g van - mint ahogy az elhangzott már több hozzászóló képviselőtársamtól , mert az 1961. évi VII. törvény felett, amely nem volt rossz törvény, eljárt az idő. Az erdészeti politikában Európaszerte és nálunk is bekövetkezett módosulás - az erdő védelmi és közjóléti szerepének erősödése mellett , a tulajdonviszonyokban történt változás és az alakulófélben levő ökoszociális piacgazdasági környezet feszíti a meglévő törvényi kereteket. Egy új törvénnyel szemben jogos követelmény azonban az is, hogy ne csak eg y elavult szabályozást váltson fel, hanem időtálló is legyen. A FideszMagyar Polgári Párt javaslataiban az időtállóság érdekében is javaslatokat kíván tenni. Úgy véljük, hogy a magántulajdon túl részletes szabályozása korlátozza majd az európai integráció ba kapcsolódó jogharmonizációnak a lehetőségeit. Arról is szeretnék szólni , hogy az előbb idézett soproni bizottsági ülésen elemi erővel tört fel az az igény, amely az állami területeken folyó erdőgazdálkodásnak, ha nem is külön kiváltságokat, de megkülön böztetett figyelmet kíván adni. Az állam az ország erdőterületének több mint 50 százalékát birtokló meghatározó erdőtulajdonos, képes és köteles is - nem rivalizálva, de a magántulajdonosoknál helyenként magasabb szinten - kiszolgálni a közigényt. Ezt az e rdőből származó jövedelméből közvetlenül is megteheti, s mivel a tulajdonosi jogokat nem a parlament gyakorolja, célszerű a törvényben megfogalmazni az államnak mint erdőtulajdonosnak a kötelezettségeit és jogait. Ezért fontos az államháztartási törvényben előírtak miatt, hogy az állami tulajdonban levő erdők tulajdonjogának átruházására csak a törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. Ennek a megerősítése fontos. A szektorsemlegesség elvével egybehangzóan az erdővagyon kincstári jellegéből fakadó sajátos rendeltetése sehol nem jelenik meg törvényi szinten - egyesek szerint ez más törvényekben megjelenik , ezért hiányzik az állam erdeivel kapcsolatos szándékának kinyilvánítása. Szükség van az államháztartási törvényben megjelenő általános re ndeltetésnél - "a közérdek szolgálata" - részletesebb előírásokra, például egyértelműen tisztázni kell, hogy a vagyon tiszta hozama milyen célra használható. Véleményünk szerint ezt a hozamot nem a költségvetésbe, hanem a kincstári erdő fenntartásába, fejl esztésébe és a közérdekű szolgáltatások bővítésébe kell visszaforgatni, méghozzá oly módon, hogy az szolgálja az eltérő termőhelyi adottságokkal rendelkező egyetemes magyar erdőgazdálkodás érdekeit. Szeretnék annak is hangot adni, hogy egyetértünk a körzet i erdőtervkészítés céljával, amely azonban nem kellő pontossággal fogalmazódott meg e törvénytervezetben. Véleményünk szerint a körzeti erdőtervkészítés célja az lehet, hogy a regionális tervezéshez kapcsolódva feltárja a különféle térségben élő társadalmi csoportok erdővel, erdőtársulásokkal szemben támasztott igényét és összehangolja a térségi politika és az erdészeti politika célkitűzéseit. Tisztelt Ház! Szeretnék utalni - mint ahogy a bizottsági ajánlásban ezt megtettem - a magyarországi erdők helyzetér ől és állapotáról szóló tájékoztatóra, amelyből kiemelném azt, hogy az erdőtelepítésekre 1994ben az előirányzotthoz képest lényegesen csökkent pénzügyi keret - mintegy 600 millió forint - állt rendelkezésre, minek következtében a kormányprogramban meghatá rozott telepítési ütem megvalósításában 28 ezer hektár elmaradás tapasztalható. Az előzetes adatok a teljesülésről: az 1995. évi egymilliárd forint pénzügyi keretből már lényegesen több, 4167 hektár első kivitelű erdőtelepítés vált megvalósíthatóvá. Ezt a mondatrészt, gondolatrészt azért idéztem, mert a FideszMagyar Polgári Pártnak és szakértőinek az a véleménye, hogy az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben markánsabban kell megfogalmazni az új erdő telepítésének az ösztönzését, feltételeit, és n em elégséges csak általában arra a fásításnál, új erdőtelepítésnél, erdősítésnél utalni.
