Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Koltay Zsoltné (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Milyen döntés született a Körösök völgyének árvízvédelméről és a mezőgazdaságnak okozott árvízkár felméréséről és megtérítéséről?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOLTAY ZSOLTNÉ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
146 Ez az eset is, a betegtérítési díj, az a klasszikus eset, amikor feleslegesen zaklatják az állampolgárokat vélt vagy valós jövedelmek, pluszpénzek befolyása érdekében. A zt hiszem, ez is azt bizonyítja, hogy az ellenzék konstruktív érveire jobban oda kellene figyelni, s ha már az ellenzék, s ezen belül a FideszMagyar Polgári Párt érveit is lesöprik az asztalról, akkor legalább a szakmai és az érdekképviseleti szervezetek. .. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a rendelkezésre álló idő leteltét.) ... hivatkozására, véleményére kellene odafigyelni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) (14.30) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megkérdezem államtitkár urat, kíváne válaszolni. (Ak ar László: Nem.) Nem kíván viszontválaszt adni. Koltay Zsoltné (MSZP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Milyen döntés született a Körösök völgyének árvízvédelméről és a mezőgazdaságnak okozott árvízkár felméréséről és megtérítéséről?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Koltay Zsoltné asszony, az MSZP képviselője kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek "Milyen döntés született a Körösök völgyének árvízv édelméről és a mezőgazdaságnak okozott árvízkár felméréséről és megtérítéséről?" címmel. A miniszter úr távollétében és az államtitkár úr betegsége miatt - ha a képviselő asszony elfogadja - a környezetvédelmi államtitkár asszony fog válaszolni a kérdésére . Elfogadja, képviselő asszony? (Koltay Zsoltné: Igen.) Igen. Tessék, megadom a szót. KOLTAY ZSOLTNÉ (MSZP) : Tisztelt Ház! Államtitkár Asszony! A Körösök völgyében élők az óév búcsúztatóját nagy ijedelem és aggodalom közepette töltötték. Az 1995. évi árvíz veszélyt a szakvélemény az évszázad legveszélyesebb áradásának minősítette. A katasztrófa megelőzése érdekében a szükségtározókat megnyitották, előbb a mályvádit, majd a mérgesi szükségtározót. A Körösök völgyének árvízvédelme külön misét érdemelne, ezért én most csak a választókörzetemet ért kár érdekében szólok, mert az időből nem futná többre. A köröstarcsai térségben lévő mérgesi víztározó területe 1820 hektár. A terület meliorált, lineár öntözőrendszerrel berendezett. Azért, hogy Békés város, Gyula vár os lakosságát megóvjákmegóvjuk a katasztrófától, megnyitották a szükségtározókat - az ott élők ezt így élik meg. A földtulajdonosok és a földbérlők hatalmas árat fizetnének, ha az okozott kár csak részben térülne meg. Az árvízi szükségtározókról rendelkez ő 16/1982. évi minisztertanácsi rendelet kártalanításra vonatkozó szabályai csak a káreseményt megelőző három év átlagos hozamértékét engedi figyelembe venni. Az viszont aszályos volt, így a számítás alapja irreális volna. Az öntözőberendezésekben, az utak ban, a terület művelhetőségében keletkezett kárról akkor még nem is szóltunk. E terület az évi hasznosításra valószínűleg nem alkalmas, az 1997. évi előkészítésekhez viszont pénz kell és szándék. Kérdésem tehát: vane reális esé lye annak, hogy az említett rendeletet gyorsan módosítják, hogy a kár valós mértéke megtérüljön. Tudom, a biztosító előzetesen már méri a kárt, de nem tudja, milyen számítási módot végezzen. S még egy: a kár mikor kerül megtérítésre. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
