Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 19 (158. szám) - Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter:
1444 Erde ink jelenlegi területe, állapota sok évszázados emberi tevékenység során alakult ki. Területi tagoltságuk, a rájuk ható környezeti ártalmak miatt az erdő fennmaradására, nélkülözhetetlen védőhatásaira és termékeire csak akkor számíthatunk, ha szakszerűen k ezeljük, megóvjuk a károsító hatásoktól, a túlzott kihasználástól, káros emberi beavatkozástól, biztosítjuk növény- és állatvilágának összhangját, az erdei életközösség belső egyensúlyát. Az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke. Jóléti sz olgáltatásai minden embert éppúgy megilletnek, mint a napfény vagy a tiszta levegő élvezete. Ezért az erdő bárkinek csak korlátozott használatú tulajdona lehet, amellyel csak a közérdekkel összhangban, törvényben meghatározott módon gazdálkodhat, anyagi te rmékeit csak olyan módon és olyan mértékben termelheti ki, amellyel az erdei életközösségben maradandó kárt nem okoz, visszafordíthatatlan, káros folyamatot nem indít el, és nem terheli a jövőt hozamcsökkenéssel vagy kényszerű, többletértékkel nem fedezett költségnövekedéssel. Ezeket a szempontokat vettük tehát figyelembe akkor, amikor azt vizsgáltuk, hogy a tulajdonnal való szabad rendelkezési jogot alkotmányosan csak olyan mértékig korlátozzuk, hogy az biztosítsa mind a közérdek, mind pedig az egyéni tula jdonosi érdek közötti összhangot. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat előterjesztése során az erdők használatával és védelmével kapcsolatos hazai jogalkotás hagyományaira és fejlődésére való rövid visszatekintés éppúgy fontos, mint a kitekintés a nemz etközi összefüggésekre, a világnak és elsősorban Európa fejlett államainak az erdőkre vonatkozó, általunk is elfogadott ajánlásaira és az azokból eredő kötelezettségvállalásainkra. Az erdő megóvására, használatának korlátozására vonatkozó szabályozás hazán kban évszázadokra nyúlik vissza. Már a XVI. században I. Ferdinánd, majd II. Rudolf írásos rendelkezései próbáltak gátat vetni a korlátlan erdőpusztításoknak. Később pedig, 1751ben Mária Terézia adott ki az erdőirtást tiltó rendelkezést; majd 1770ben ugy ancsak Mária Terézia neve fémjelezte az első magyar nyelven kiadott erdőrendtartást, amelynek címe "Az erdőknek neveléséről és megtartásáról való rendelés" volt. Erdeink gyors fogyatkozása miatt II. Lipót idejében már törvény születik az erdőpusztítás mega kadályozására. Mindezek ellenére a XIX. század második felében az ország erdőterülete egyre gyorsuló ütemben csökkent, és a máramarosi, a beregi, valamint az ungi nagy tarvágások is összefüggésbe hozhatók az 1879 tavaszán bekövetkezett szegedi árvíz pusztí tásával. Az 1867es kiegyezés mellett ez a tragédia is kihatással volt az első magyar erdőtörvény, az 1879. évi XXXI. törvénycikk gyors ütemű megalkotására. Az I. világháborút követően erdeink 84 százalékát, elsősorban az értékes, nagy hozamot biztosító er deinket veszítettük el. A megmaradt erdővagyon megóvása érdekében, annak új erdőtelepítésekkel való bővítésére, a nagy területű tarvágások megakadályozására, az erdőtalaj és a természeti értékek védelmére, hosszú előkészítés után a Magyar Országgyűlés elfo gadta az akkor igazán korszerű és előremutató erdőtörvényünket, az 1935. évi IV. törvénycikket az erdőkről és a természetvédelemről. A II. világháborút követő társadalmigazdasági rendszerben az erdők nagy részének államosítása, a megmaradó magánerdők szöv etkezeti használatba vitelének kényszere, az új erdőtelepítések folytatása egy új erdőtörvény megalkotását tette szükségessé, amely a korábbi, időt álló szabályok megőrzése mellett, az akkori igényeknek megfelelően az erdőbirtokrendezést is hivatott volt végrehajtani. (11.40) E törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény volt, amelynek többször módosított, még hatályban levő joganyagát azonban már nem tekinthetjük a mai körülményeknek és a kor követelményeinek megfelelő szabályo zásnak. Az országban lezajlott, illetve folyamatban levő társadalmi, gazdasági és tulajdoni átalakulás, valamint az erdőkkel kapcsolatos társadalmi követelmények és elvárások új erdőtörvény
