Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BOGÁRDI ZOLTÁN, az MDF
1394 term észetet le kellene győzni, mert az imént idézettekből kiderül, hogy magunkat kellene ez esetben legyőzni, magát az ember pedig nem szívesen győzi le úgy, hogy ne élje túl a csatát. Azért voltak itt sajnos - azt kell mondanom - valóban győztes csaták, a háb orút ugyan hál'istennek nem sikerült megnyerni a természet ellen, de némely csatát azért csakcsak megnyertünk. Gondoljunk itt a Hanság, a KisBalaton lecsapolására, az Ipoly szabályozására, a Duna elterelésére és egyebekre, amelyek - ma már látjuk - rendk ívül költségesen, rendkívül sok energiával hozhatók csak helyre, ha egyáltalán helyrehozhatók. Sajnos, szűkebb szakterületem, a mezőgazdaság is elég sok ilyen - úgymond - nyert csatával kérkedhet, például a már említett vizes élőhelyek lecsapolása, megszün tetése, kiserdők, erdősávok eltüntetése, ésszerűtlen és szükségtelen meliorációk stb. Nem beszélve arról, hogy a "Statisztikai Hivatalnak kiszórt" műtrágya és növényvédőszer mennyisége a természetet ugyancsak oly mértékben pusztította, ami, ha a természet nem lenne ennyire regenerálódóképes, akkor akár végzetes is lehetett volna. De hál'istennek a természet nagyon élni akar és ezeket a csapásokat átvészeli. Itt szintén egy örömhírt kell jelentenem, amit a jelenlévők természetesen mindannyian tudnak, hogy kö rnyezetünk állapota e hazában - ebből adódóan a természet állapota is - messze jobb, mint a nálunk úgymond fejlettebb országoké. Ez nem azt jelenti, hogy most már nyugodtan pusztíthatjuk, mert van még mit pusztítani, hanem azt jelenti, hogy a késleltetett fejlődésnek hál'istennek ilyen hatása volt. Ebből adódóan tényleg olyan értékek vannak a kezünkben, aminek a megóvása, megvédése mindenképpen össznépi, nemzeti érdek, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. A Kárpátmedence három é ghajlati hatás érintkezési pontján helyezkedik el: az alpesi, a kontinentális és a mediterrán hatások is érvényesülnek a szűkebb értelemben vett Magyarország és a tágabb értelemben vett Kárpátmedence területén. Ebből adódóan rendkívül nagy fajgazdagság ta lálható itt; ez nem mindenhol van így. Rendkívül nagy a fajgazdagság, csak néhány számot hadd mondjak: 42 ezer állatfajt tartanak nyilván, 3 ezer növényfajt, 3 ezer barlangot - ki hitte volna , és ezek olyan értékek, amelyeket azokban az országokban, ahol ez nincs meg, szinte megfizethetetlennek tartanak. Természetesen mi úgy vagyunk vele, hogy mivel van, természetes, ebből adódóan nem tartjuk olyan nagy értéknek, de azt kell mondanom, hogy fel kell hívnunk mindenkinek a figyelmét - és tulajdonképpen nemcs ak nekünk, parlamenti képviselőknek, hanem tanároknak, diákoknak, bárkinek, aki valaha is foglalkozott a természettel, fel kell hívnia a saját környezetének figyelmét , hogy maga a természet milyen érték, és hogy a természet egy egységes szerkezet, az abb ól kihulló, kipusztuló fajok mindig azt jelzik, hogy előbbutóbb az ember következik, tehát mintegy vészjelzés is egy időben. (18.50) Maga a törvény - már előttem szólt képviselőtársaim által méltatva, illetve kritizálva - részemről csak egész rövid néhány megjegyzést igényel. Természetesen a Magyar Demokrata Fórum megteszi azokat a módosító indítványokat, amelyekről azt tartjuk, hogy jobbá teszik a törvényt, és ezzel javítani kívánjuk. Nem utoljára, de most is örömömnek adok hangot, hogy ez a törvény a par lament elé került. Egy dolog van, amivel azonban részletesen kell foglalkoznunk: ez a szankcionálás. Megjelent a törvényben, hogy a természetvédelmi őrszolgálat is szükséges ahhoz, hogy a természet védelme hatékony legyen. Viszont, sajnos, az is megjelent, hogy majd egy következő törvényben szabályozza a parlament ennek a bizonyos őrszolgálatnak a működését. Azt kell mondanom, hogy főleg most, amikor előttünk van az erdőtörvény, a Ház előtt van a vadászati és a vadgazdálkodásról szóló törvény is, ez a bizon yos, sokszor emlegetett csősztörvény, vadvédelmi törvény, mezőőri törvény, tehát a fegyveres szolgálatok működését szabályozó törvény égetően szükségessé vált. Nem lehet, egyszerűen képtelenség a természet védelmét egy ilyen laza szankcionálás mellett bizt osítani.
