Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - A természet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KISS RÓBERT, az SZDSZ
1383 amelyek, azt hiszem, nagyon fontosak a természet védelme szempontjából, és amelyek bizonyos mértékű fejlődést is jelentettek, jelentenek ebben a kérdésben. Itt is jubileumról beszélhet ünk bizonyos fokig, hiszen véleményem szerint az első, legfontosabb ilyen nemzetközi egyezmény az 1971ben megszületett ramsari egyezmény volt, amely a vizes élőhelyek védelméről, - tehát már eleve a természetvédelemről - rendelkezett. Ezt követte gyors eg ymásutánban néhány más nemzetközi szerződés, így a világ kulturális és természeti örökségének, azaz a világörökségnek a védelméről szóló párizsi nemzetközi szerződés. Majd 1973ban megszületett az úgynevezett washingtoni egyezmény, amely azt hiszem, mérföl dkő a mai napig is és az elkövetkezőkben is nagy hatással lesz a természet védelmére. Ez a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozza. Erről még csak annyit, hogy itt már kis lemaradás volt, hiszen Magyarország ehhez az egyezményhez csak 198 5ben csatlakozott. 1979ben született a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló nemzetközi egyezmény, valamint ugyanebben az évben született még az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezmény. Azt hiszem , a legfontosabb mérföldkő az 1992. évi úgynevezett riói egyezmény volt, amely tulajdonképpen a jelenlegi törvénynek is alapja, a jelenlegi törvény kialakulásában a legfontosabb volt. Ez a biológiai sokféleségről, a biológiai források védelméről rendelkezi k. A legfontosabb vonása - és ez bizonyos mértékig megjelenik a törvényben is , hogy bevezette a fenntartható hasznosítás és a fenntartható fejlődés fogalmát, illetve javasolta az országok számára, hogy az ágazati politikákba is próbálják beépíteni a körn yezet és természet védelmét, valamint az egyezményben részt vevő vagy ahhoz csatlakozó országok számára javasolják a megőrzési technológiák cseréjét is. Még néhány szót magáról a törvényről. Már tulajdonképpen 1990 óta napirenden szerepelt, hogy valamilyen módon szükség lenne - tekintettel a tulajdonviszonyok megváltozására és az azóta elindult természetvédelemmel kapcsolatos folyamatokra is - egy új törvény létrehozására. E törvény nagyon jó pontja, hogy másik két, illetve három törvénnyel együtt került el őterjesztésre. Ezek: a vadakról szóló törvény, illetve az erdőgazdálkodásról és az erdőkről szóló törvény. A negyedik törvény lenne, amelyet sokan hiányolnak is ebből a csoportból, az állatvédelemről szóló törvény. Ez nem jelent meg, de véleményem szerint van egy törvényjavaslat, amely kiegészíti ezeket a törvényeket és javaslatokat, nevezetesen a büntető törvénykönyv módosítása, amely a büntetőjogi szankciókat tartalmazza ezekben az kérdésekben. Még egy fontos, talán a legfontosabb dolog, amely a törvénybe n szerepel és annak egész koncepcióját áthatja, hogy már nemcsak az egyes védett területeken lévő növények és állatok védelmével, illetve egyes védett növények és állatok védelmével foglalkozik, hanem az egész természetnek, a természet összességének védelm ével, és ez utóbbin belül foglalkozik ezeknek a védett területeknek, állatoknak és növényeknek a védelmével. Fontos része még a törvényjavaslatnak az, hogy egy rövid részben ugyan, de megemlíti az oktatás és a tudatformálás problematikáját és szükségessé t eszi azt, hogy a nemzeti alaptantervben is szerepeljen a környezetvédelem, illetve a természetvédelem kérdése. Azt hiszem, fontos rész még és új elem ebben a törvényben a társadalmi részvétel bevezetése, habár azzal kapcsolatosan is hosszas viták voltak, h ogy ez a társadalmi részvétel milyen mértékű legyen és hogyan történjék. A legnagyobb probléma volt a társadalmi szervezetek részvétele a területek kezelésében. Már korábban is téma volt: ahhoz, hogy a törvény érvényesülni tudjon, szükség van a természetvé delmi őrszolgálatnak, magának a természetvédelmi szervezetnek a megerősítésére, amely ugyan már évtizedekkel ezelőtt létrejött, de igazán a természetvédelmi jogszabályok érvényesülése nem történt meg. Ezért, azt hiszem, mindenképpen szükséges és nagyon fon tos, hogy ez az őrszolgálat megerősödjön, és olyan szervezet alakuljon ki, amely képes ezeket a jogszabályokat betartani, illetve betartatni.
