Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 18 (157. szám) - Az alkotmány- és igazságügyi bizottság frakcióalapítással kapcsolatos állásfoglalásának vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KISS RÓBERT jegyző: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1366 A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportjának kialakult megítélése szerint azonban ez az alkotmányügyi bizottsági megállapítás téves, az szöges ellentétben áll a Házszabály rendelkezéseivel. Mire alapítja a kisgazda képviselőcsoport ezt a megállapítását? Amint az ismeretes, a Házszabály 9. §a foglalkozik a képviselőcsoportok bej elentésével, 14. és 15. §ai foglalkoznak a képviselőcsoportok megalakulásával, a 16. §a foglalkozik a frakciók gazdálkodásával, a 17. §a pedig a frakció megszűnésével foglalkozik. A Házszabály 15. §ának (2) bekezdése a kilépés, illetőleg a kizárás foga lmait határozza meg, és azt a szankciót fűzi ehhez, hogy a kilépett vagy kizárt országgyűlési képviselő hat hónapig független képviselőként kell hogy tevékenykedjen, ezt követően pedig bármelyik, már meglévő képviselőcsoportba beléphet. (16.10) Tehát a Füg getlen Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportjának állásfoglalása szerint olyan jog, amelyre a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja hivatkozik - tehát hogy ők nem kiléptek, hanem kiváltak a Demokrata Fórumból ; a Házszabály szeri nt ilyen fogalomrendszer nem létezik. Mint ahogy nem létezik az a megoldás sem, amelyet ugyancsak a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportjaként működni kívánó 15 képviselő hangoztat, hogy párt alakítása esetén az új frakció létrehozásának házsza bályi akadálya nincsen. Én ugyanakkor a kisgazda frakció nevében felhívom az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvénynek a 8. §át, annak (5) bekezdését, amely az 5 százalékos küszöböt állította szembe az Országgyűlés atomizáló dásának veszélyével. Ugyanis ha igaz lenne a Magyar Demokrata Néppárt frakciójának álláspontja - hogy bárki, aki pártot alapít, az egyben frakciót is alakíthat , ebben az esetben a választási eredményt teljesen figyelmen kívül lehetne hagyni, és a jelenle gi hatpárti parlament helyett egyik pillanatról a másikra létre lehetne hozni 25 pártfrakciót. Márpedig 25 párt frakciója nemcsak anyagilag tenné tönkre az Országgyűlést és a költségvetést, hiszen az Országgyűlésnek megállapított költségvetési keret sokszo rosát emésztené fel, hanem itt látni kell azt is, hogy ellehetetlenülne az Országgyűlés munkája, hiszen csak a napirend előtti felszólalások... (Derültség.)... - az 5 perceket és a 2 perces válaszokat figyelembe véve, ha egy kormánytag és egy bizottsági el nök megszólalását is ideszámítom - több mint 24 órát, 24 óra 15 percet emésztenének fel. Aligha kell tehát bizonygatnom, hogy ilyen megoldásra a Házszabály semmiképpen sem gondol. Az alkotmányügyi bizottság vitájában - amint az erről kapott tájékoztatásból tudom - arra történt hivatkozás, többek között Fodor Gábor képviselő úr részéről, hogy a Házszabály 9. §a teszi lehetővé azt, hogy az alakuló ülést követően is bármikor frakció alakulhasson; ezért tehát helytelen a Kisgazdapárt jogi érvrendszere, miszeri nt a választási eredménytől eltérő párt- és frakcióstruktúra az Országgyűlésben nem alakítható ki. Ugyanakkor felhívom igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra a tényre, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének ez a most felhívott érve téves, hiszen a H ázszabály 9. §a az alakuló ülés előtti frakcióalakítás bejelentésére vonatkozik. A kivétel ez alól - hogy az alakuló ülést követően is be lehet jelenteni frakció megalakulását - csupán arra az esetre vonatkozik, ha valamelyik, a parlamentbe bejuttatott pa rlamenti párt valamilyen ok miatt - a rengeteg teendő miatt - nem tudott volna időt keríteni arra, hogy az Országgyűlés alakulása előtt a frakcióját is megalakítsa, megválassza tisztségviselőit, és azt bejelentse a Ház elnökének. Tehát itt csupán erről van szó a 9. § esetében, ezért is vette ezt külön a törvényalkotó. Itt hívnám fel képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a Házszabály sok vonatkozásban hatpárti konszenzussal került előterjesztésre. Sok vonatkozásban nem, de ebben a kérdéskörben egyértelműek a pártálláspontok. A házszabályelőkészítő munkabizottság jegyzőkönyveiből egyértelműen megállapítható: a 9. § csak egy olyan lehetőséget ad, hogy ha valamely parlamenti párt a frakcióját az alakuló ülésig nem alakította meg, nehogy úgy kelljen az egész cik lust végigvinnie, hogy frakciója