Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
1343 módosításáról szóló törvényjavaslatot az egységes javaslat szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 212 igen szavazattal, 8 nem szavazattal, 41 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. Megadom a szót dr. Gáspár Miklósnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében, aki a frakció szavazatát k ívánja megindokolni. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítására benyújtott... (Zaj. - Sok képviselő elhagyja az üléstermet.) ... törvényjavaslatnak a z indokolásban megjelölt célja a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozás miatt elkövetett bűncselekmények elleni hatékony fellépés, valamint a nemzetközi egyezményekkel való összhang megteremtése. E célokkal a Kereszténydemokrata Néppárt te rmészetesen egyetért. A problémát a törvényjavaslat 4. és 6. §ában foglalt rendelkezések okozzák. Kétségtelen, a kormánypártok is belátták, hogy a törvényjavaslat az eredetileg beterjesztett formájában messze túllőtt a célon. Ezért az alkotmányügyi bizott ság módosító javaslatokkal több ilyen rendelkezést is kiküszöbölt a javaslatból. Ilyen rendelkezés volt például az, amelyik már azt is három évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte volna büntetni, aki úgymond közösség elleni izgatásra irányuló előkészüle tet követ el. Azt a személyt pedig öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte volna büntetni, aki olyan rendezvényt, összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést szervez, amely riadalom keltésére alkalmas. Mind a "közösség elleni izgatásra irányuló előkészü let", mind pedig a "riadalom keltésére alkalmas rendezvény" olyan kategóriák, amelyek büntetőjogilag nehezen, illetőleg sokféleképpen értelmezhetők, s ezért a rendelkezések elhagyása helyes volt. Sajnos azonban még mindig maradt a törvényjavaslatban olyan rendelkezés, amellyel nem tudunk egyetérteni. Ilyen rendelkezés az, amely a gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekmény elkövetőjét büntetni rendeli, illetőleg ezzel összefüggésben az egyesülési joggal való visszaélést. Azzal természetesen egyetértünk, ha a törvény bünteti magát a gyűlöletre uszítást, de azzal már nem, ha a gyűlölet keltésére alkalmas úgynevezett "egyéb cselekmény"t is, mivel ez olyan tág gumifogalom, ami büntetőjogilag szintén nehezen, illetőleg sokféleképpen értelmezhető, s ezért vissza élésekre adhat alkalmat. Alkalmas arra, hogy aránytalanul korlátozza az alkotmányban biztosított véleménykifejezési szabadságot, alkalmas arra, hogy a többpárti demokráciában természetes és normális politikai vitákat és véleménykülönbségeket faji kérdéssé torzítsanak azok terhére, akik az uralkodó véleményhatalommal szemben állnak, és ezzel le lehet járatni a tisztességes politikai ellenfelet is. A törvényjavaslat említett elemei tehát veszélyesek a demokráciára, különösen egy olyan országban, ahol a valódi szélsőségeknek sosem volt tömegbázisa, hiszen szabad választáson mind a nyilas, mind pedig a kommunista párt ... ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő Úr! Az ideje is lejárt, és kérem, hogy a szavazatukat indokolja. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Elnézést, a mik rofon az elején rossz volt, 15 másodperccel később kezdtem beszélni. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Ettől függetlenül is a szavazat indokolása... DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) :
