Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP
133 képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elhangzott kormánypárti sorokból, hogy ennek a törvénytervezetnek a leglényegesebb értéke az, hogy a tisztelt Ház erről a kérdésről ismét vitázhat. Csupán röviden szeretnék az előzményekkel kapcsolatban egykét tényre hivatkozni. 1994 tavaszán az Országgyűlés elfogadta a '94. évi XXIII. törvényt, amely az akkori ellenzéki sorokból igen sok támadásnak volt kitéve. Végigolvasva az Alkotmánybírósághoz be adott panaszokat, rendkívül sok gondolat, rendkívül sok helyes gondolat van az előterjesztett panaszokban; előre szeretném lerögzíteni, hogy azok a helyes gondolatok mind kimaradtak a jelenlegi törvényjavaslatból. Az Alkotmánybíróság ré szben megsemmisítette az akkori, 1994. évi XXIII. törvény 2. §át, ennek is - és ez egy nagyon lényeges kérdés, és engedjék meg, hogy az eddig elmondottakhoz képest erre újdonságként hivatkozzam - négy olyan pontját, négy olyan alszámát semmisítette meg az onnali hatállyal - tehát a határozatának kihirdetési hatályával , amelyek az oktatói körre vonatkoznak. A többségi állami tulajdonban lévő egyetemek és főiskolák vezetőivel, tanszékvezetőivel, azonkívül a többségi állami tulajdonban lévő pénzintézetek vez etőivel kapcsolatos részt semmisítette meg, azzal az indokolással, hogy tulajdonképpen ezek az emberek nem tartoznak abba a körbe, amely kör átvilágítása minden körülmények között indokoltnak látszik. Az ezt meghaladó felsorolással kapcsolatban az Alkotmán ybíróság azt mondta, hogy azok az új, általa ugyan szeptember 30i meghozatalra ítélt új törvénnyel fognak csak megsemmisülni; ezek változatlanul hatályukban vannak. Következésképpen erre való tekintettel az átvilágítás folyhatna, mert hisz maga az Alkotmá nybíróság azt írja a határozatában, hogy az átvilágítás megkezdődött, és az változatlanul folyamatban van, és az ehhez fűződő érdek azt kívánja, hogy ezzel kapcsolatban majd az Országgyűlés - mivel neki jogalkotási lehetősége nincs - új rendelkezései után kell csak változtatni. Engem bizonyos fokig az expozé során elhangzott miniszteri kijelentés meglepett. Meglepett abból a szempontból, amikor a miniszter úr azt mondta, hogy mielőtt a köztársasági elnök úr aláírná a tisztelt Ház által most elfogadandó törv ényt, keresse meg az Alkotmánybíróságot, és kérjen az aláírás előtt alkotmányossági szempontból véleményt a testülettől. Én ezt személy szerint nem szívesen tenném meg, különös tekintettel akkor, amikor meggyőződésem szerint az az 1994. decemberi alkotmány bírósági határozat nagyon sok kérdésben eligazít. Olyan eligazításokat nem vesz figyelembe a kormány a jelen törvénytervezet előterjesztésekor, amelyeket ott egyértelműen kifejt; indokolja, kit miért kíván kizárni a körből, bizonyos kört miért nem tart kel lően szabályozottnak, mert hozzá hasonló emberek is változatlanul ebbe a körbe kerülhettek volna. Tisztelettel, a mi megítélésünk szerint, először végre kellene hajtani azt az 1994. decemberi alkotmánybírósági határozatot, amely tökéletes útmutatást ad, ho gy kit miért nem, ki miért hiányzik a felsorolásból. És ha már ennek az '94es alkotmánybírósági határozatnak eleget tettünk, akkor ezt követően lehet, megítélésem szerint, újabb véleményt kérni a testülettől. Nagyon pontosan az előbb hivatkoztam arra, hog y a hatályban lévő törvény 2. §ának felsoroltjai közül az a négy kör miért esik ki; az Alkotmánybíróság megítélése szerint sem a közhatalom, sem pedig a közvéleményformáló tevékenységük nem teszi indokolttá azt, hogy az átvilágítandók körébe tartozzanak. Ezt követően az Alkotmánybíróság akkori határozata pontosan felsorolja a csoportokat, hogy a csoportok miért tartalmaznak diszkriminatív elemeket. Az egyik ilyen csoport a médiával kapcsolatos csoport. A médiánál azt mondja, hogy a médiákkal kapcsolatban az írott sajtónál kevés az a pontosítás, hogy 30 ezres példányszámú újság szerkesztőire lehet kiterjeszteni. Megítélése szerint, tekintettel arra, hogy az átvilágítás alapja a politikai közvéleményformálás lehetősége, ki kell térni arra, hogy azok az újsá gírók, akik akár szórakoztató, akár szakmai, akár egyéb területen, de a politikától teljesen függetlenül tevékenykednek, azokra teljesen indokolatlan ezt a kérdést kiterjeszteni. Ilyen körülmények között
