Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 12 (156. szám) - Sasvári Szilárd (Fidesz) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Miért összehangolatlan a főváros és az ÁPV Rt. privatizációs tevékenysége?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
1319 bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokat, egyebek közöt t az ügyészségi nyomozóhivatalok által lefolytatott nyomozások tapasztalatait - ezeket értékeltük. Tavaly 1279 följelentés érkezett; az ügyek háromnegyed részében a nyomozóhivatalok a nyomozást elrendelték. Tavaly e három bűncselekmény miatt 181 vádemelésr e került sor: 109 bántalmazás hivatalos eljárásban, 50 kényszervallatás miatt, 22 jogellenes fogva tartás miatt. A mi adataink szerint az ügyészségi nyomozásoknál a nyomozáseredményességi mutató az összes ügyben jobb az országos átlagnál, de a kérdésben je lzett három ügycsoportban 22 százalék - ez alacsony. Azt nem tartom szerencsés megfogalmazásnak - még feltételezés formájában sem , hogy az ügyészség "falazna" a rendőrségnek. Az ügyészség nem rendőrpárti, hanem igazság- és törvénypárti. A jogellenes fogv a tartás általában jól nyomozható. Az erőszakos hivatali bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozást nehezíti, hogy az orvosszakértői vélemény mellett főként személyi bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek egymástól eltérőek - tehát a sértetti és a gyanús ítotti vallomások. A rendőrségről szóló törvény értelmében a rendőrség jogosult egy sor kényszerítő eszköz alkalmazására, meghatározott feltételek esetén, meghatározott módon. Az eljárások egy részében az nyert bizonyítást, hogy az erőszakot törvé nyesen alkalmazták; egy részében nem lehet bizonyítani azt, hogy az erőszak alkalmazására törvénytelenül került sor, s hogy a sérülés a hatósági intézkedés során keletkezett, illetve ki és hogyan okozta a sérülést. Tehát itt két szempontot kell nekünk össz eegyeztetni... (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a hozzászólási idő leteltét.) .., hogy ne bátortalanítsuk el a rendőri intézkedést, és a rendőr ne kapjon menlevelet a visszaélés elkövetése esetén. Sasvári Szilárd (F idesz) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez - "Miért összehangolatlan a főváros és az ÁPV Rt. privatizációs tevékenysége?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Sasvári Szilárd úr, a Fidesz képviselője, kérdést kívá n feltenni az ipari és kereskedelmi miniszternek, "Miért összehangolatlan a főváros és az ÁPV Rt. privatizációs tevékenysége?" címmel. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! 1995ben Magyarországon az energiaágazat két jelentős területe - az úgynevezett gáz- és elektromos energiaforrások - privatizáción esett át. Ezzel egy időben a fővárosban is jelentős privatizációs folyamatok zajlanak a legnagyobb energia- és közszolgáltató vállalatok területén. Az ország lakossága po ntosan tisztában van azzal, hogy a szolgáltatások díjának emelésétől, vagyis a lakosság továbbterhelésének mértékétől függ az adott vállalat eladhatósága. Az is nyilvánvaló, hogy minden piaci területnek van egy felvevőképessége, van egy terhelhetőségi hatá ra. Aki ezt túllépve magasabb árat kíván érvényesíteni az adott piacon, az kudarcot vall. Az ilyen esetben az adott terület összeomlásának veszélye fölerősödik. A Budapesti Erőmű Rt. első sikertelen eladási próbálkozása és az energiahivatal, a hőpiac által ajánlott ár duplájára emelésének szándéka azt mutatják, hogy a magyar energetikában koncepciótlanság és végiggondolatlan privatizációs akciók általi kényszerhelyzetek alakítják a kormány cselekvését. Ezekből következően kérdezem a tisztelt miniszter urat: hogyan kívánják megakadályozni, hogy a privatizált energiaágazatok korlátlan áremelésének sokszorozódó, többszöröződő hatására