Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
1204 különös figyelemmel a nukleárisbalesetelhárításra. Biztosítaniuk kell a lakosság légi és radiológiai, biológiai, vegyi, valamint katasztrófariasztási rendszerét. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához társadalmi összefogásra is szükség van. Rendkívül fontos lesz tehát annak megszervezése, a társadalmi kapcsolatok és az együttműködés feltételeinek kiépítése. A IV. fejezetben a polgári védelmi kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések találhatók. A polgári védelmi szolgálat elrendelésével kapcsolatban a törvényjavaslat egyik rendelkezése a következő: a polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi fel adatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére távolléti díj jár, amelyet a munkáltató folyósít. A javaslat ugyanebben a szakaszában ezzel szemben ú gy rendelkezik, hogy a távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik. Az elrendelő a javaslat szerint a kormány, a belügyminiszter, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester lehet. A két rendelkezés összehasonlítá sa a következő problémák felvetéséhez vezet: 1. Ki viseli a távolléti díjat: a munkáltató vagy az elrendelő? 2. Biztosítotte az ehhez szükséges vagyoni fedezet a költségvetési szerveknél? 3. Mi a távolléti díj összege? A törvénynek mindhárom kérdésre egyé rtelmű választ kell adni; ezért ezek a rendelkezések csak jelentős pontosításokkal fogadhatók el. Nem tartjuk abban a vonatkozásában kielégítőnek és elegendőnek azokat a rendelkezéseket, amelyeket a VI. fejezet "A költségvetés rendje" cím alatt tartalmaz. A "Zárórendelkezések" cím alatt nemcsak a hatálybalépésről rendelkezik, hanem a törvényhez kapcsolódóan további jogszabályalkotásra ad felhatalmazást a kormánynak, az érintett minisztereknek. Ezzel a polgári védelmi jogszabály szabályozása háromszintű lesz : törvényi szint, kormányzati szint és miniszteri szint. Ez a megoldás nem felel meg a jogalkotásról szóló törvény azon rendelkezésének, mely szerint a jogszabály tervezetével egyidejűleg meg kell küldeni véleményezésre a végrehajtási jogszabály tervezetét is - '85. évi XI. törvény 32. §. Tehát a T/1640. számú, a polgári védelemről szóló javaslathoz a végrehajtási jogszabály tervezetét nem mellékelték. Ennek következtében a javaslatra vonatkozó észrevételek, módosító javaslatok sem a tervezett kormányzati s zintű, sem pedig a tervezett miniszteri szintű rendelkezésekre nem lehettek figyelemmel. Felhívom ezért a jogalkotásokért felelős igazságügyminiszter figyelmét arra, hogy a jogalkotásra vonatkozó törvény kötelező rendelkezéseit a jövőben szíveskedjék beta rtani. A fentiekre figyelemmel a törvényjavaslatot csak lényeges módosításokkal ajánlom elfogadásra. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetsé ge részéről; őt követi majd Nádori László, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Most megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem akarom sokáig föltartani a tisztel t Házat, két dolgot szeretnék elmondani. (19.00) Egyrészt szeretném felhívni a figyelmet a polgári védelem fontosságának növekedésére. Most, hogy a két világrendszer közötti szembenállás gyakorlatilag megszűnt, a biztonságpolitikai kihívásoknak új dimenzói jelentek meg. Azok a kategóriák, amelyek régebben szekunder vagy tercier szintre voltak sorolhatók, a biztonságpolitika tekintetében előbbre kerülnek. Ezek közé tartozik a polgári védelem területe, az ipari katasztrófák elleni védelem területe és maga a
