Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. FÜZESSY TIBOR (KDNP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - HORVÁTH VILMOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
120 hogy milyen területekre terjedjen ki az átvilágítás, konkrétan a IIIas főcsoportfőnökség vagy a III/IIIas csoportfőnökségnek a területét öleljee fel. Egy ilyen kiélezett helyzetben, amikor teljesen egyértelmű, hogy a sajtó és a közvéle mény ezzel a kérdéssel intenzíven foglalkozik, ez a kérdés eldöntetlenül vagy legalábbis a kormány határozott és egyértelmű véleménye nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé. Ezt a kérdést előzetesen kellett volna eldönteni. A törvényt - és ez valóban a tá rgyalás során fog kijönni - a miniszter úr úgy jellemezte, nem tudom szó szerint idézni, hogy megteremtődött annak lehetősége, hogy az Országgyűlés állást foglaljon az Alkotmánybíróság által felvetett kérdésekben. Ezeket a kérdéseket az Országgyűlésnek nem úgy kell tárgyalnia, hogy tulajdonképpen nem ismeri a kormány határozott és egyértelmű véleményét. Az Alkotmánybíróság véleményétől nagyon sok az eltérés. Én úgy érzem a miniszter úr expozéjából, hogy ezeket az eltéréseket maga is látja és érzékeli. A meg oldás nem az... ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő Úr! Öt perc áll rendelkezésre. DR. FÜZESSY TIBOR (KDNP) : Igen, köszönöm. A megoldás nem az, hogy a törvény egy bizonyos készültségi fokán megkérjük a köztársasági elnök urat, hogy azt terjessze az Alkot mánybíróság elé, hanem ismeretes az előzetes normakontroll intézménye, a kérdés megoldása ennek keretében lett volna indokolt. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót dr. Horv áth Vilmos képviselő úrnak, aki az emberi jogi bizottság többségi álláspontját ismerteti. HORVÁTH VILMOS , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem vagyok doktor, de nincs különösebb probléma... (Közbeszólások: De még lehetsz.) .., még lehetek, mondják itt képviselőtársaim. Tisztelt Ház! A parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága még az elmúlt évben, december 14én megtárgyalta az előttünk fekvő törvén yjavaslatot. A bizottság viszonylag rövid vita után 8 igen szavazattal, 6 nem szavazattal és 1 tartózkodással úgy döntött, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Négy szempont szerint tartja alkalmasnak és fontosnak. Az első fő szempont az, hogy megszüntessük azt az alkotmányellenes helyzetet, ami a parlament alkotmányos mulasztásából fakad. Ezt a korábbiakban előttem szólók már részletezték, de különösképpen részletesen mondta el maga a belügyminiszter úr is. A másik dolog, amit rendkívül fontosnak tartunk, az, hogy az Alkotmánybíróság határozata nyomán egységes mércét kell alkalmaznunk a szűkítés vagy a bővítés területén, nevezetesen, hogy az átvilágítandóknak a körét szűkítsük vagy bővítsük. A bizottsági ülésen több képviselő részéről megfogalmazódott az az igény, amire egyébként az imént a belügyminiszter úr is utalt, hogy feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az átvilágítandók körébe bekerüljenek a polgármesterek és el kell gondolkozni azon is, hogy a megyei közgyű lési elnökök, illetve alelnökök is bekerüljenek az átvilágítandók körébe. Elég hosszasan hallhattuk azt, hogy az Alkotmánybíróság mivel indokolta a szűkítés vagy bővítés lehetőségét. Én úgy vélem, hogy azoknak a polgármestereknek, akik 2030 ezer szavazatt al lettek egyegy nagyvárosnak a polgármesterei, bizony ténylegesen sokkal nagyobb hatalmuk van, mint mondjuk egy országgyűlési képviselőnek, s a megyei közgyűlési elnökökre, alelnökökre is
