Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - Az Országgyűlés alelnöki és jegyzői tisztségről történő lemondásról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1167 intézkedéseire, hiszen a gyermekek után járó adókedvezményt még Békesi miniszter úr szüntette meg - igaz, azzal az ígérettel, hogy a plusz bevételekből majd az állampolgári jogon járó gyes értékét fogják növelni. Kár, hogy közben ez megszűnt. E tendenciában nincs tehát különbség a különböző pénzügyminiszterek korszakát tekintve - amiként feltehetően ezt a logikát követi majd az is, hogy '96 nyarától a pályakezdő munkanélküliek segélye megszűnik, anélkül, hogy a helyébe bármi más, működőképes rendszer lépne. Nem az a baj ugyanis, hogy ezeket a - zömmel elavult, rossz struktúrájú, a paternalista állam mechanizmusait tovább örökítő, a hátrányokat gyakorta nem kisebb ítő, hanem konzerváló - ellátási rendszereket bárki reformálni kívánja, hanem az a baj, hogy a Hornkormány csak a lebontás fázisát valósította meg eddig, és nem tud létrehozni egy, a polgári rendszernek megfelelő, az egyéni felelősségre és rászorultságra egyaránt figyelemmel lévő új rendszert. A kabinet lassan kétéves működése azt mutatja, hogy a jelenlegi kormány csak rombolni tudott, de építeni nem. A feltett kérdésre tehát, mely szerint megtette minden tehetőt a Hornkormány a családok védelmére, a fel növekvő generációk érdekében, azt kell válaszolnunk, hogy nem; nem tett eleget ennek az alkotmányos és morális kötelezettségének, sőt ezzel ellentétes gyakorlatot folytatott. Mit kell és mit lehet tenni a mai körülmények között? Mit javasol a Fidesz? Ponto kba foglaltam azokat a javaslatainkat, amelyeket a Hornkormány is meg tud tenni - anélkül, hogy alapvető szemléleti változásában reménykednénk. 1. Nem halogatható a családi típusú jövedelemadó kialakítása, amely elismeri a gyereknevelés költségeinek egy r észét. Azaz lehetővé kell tenni, hogy a személyi jövedelemadórendszer keretein belül azok, akiknek ez kedvezőbb, a gyermekek számát is figyelembe vevő adórendszerben adózhassanak. Ennek érdekében ki kell alakítani a gyermekek számához kötött, növekvő adól evonási lehetőséget vagy a gyermekek számától függően választható különböző adótáblák rendszerét. 2. A gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély egységesítése után állampolgári jogon kell garantálni az anyasági ellátást. 3. A családi pótlék alapöss zegét már az első gyermek után is biztosítani kell mindenkinek, ám az alapösszeg felett a rászorultság elve alapján erősen differenciált összegeket kell megállapítani. 4. A bölcsődei ellátás érdekében önálló bölcsődei normatívát kell elkülöníteni az önkorm ányzatok finanszírozási rendszerében. 5. Az önkormányzati és magánerős lakásépítés támogatása halaszthatatlan. Elengedhetetlen a lakásépítés esetében az áfavisszaigénylés rendszerének újragondolása. 6. A családgondozással, a gyermekvédelemmel elkülönülten foglalkozó intézményhálózat megerősítése elképzelhetetlen azok szakmai integrációja nélkül. És az utolsó: 7. A fiatalok körében ötven százalékkal magasabb a munkanélküliség, mint a többi korosztályban, a járadékból élők negyven százaléka 29 év alatti. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a rendelkezésre álló idő leteltét.) Ebben a helyzetben elfogadhatatlan a pályakezdők munkanélkülisegélyének megszüntetése; ugyanis a legrosszabb segély is jobb, mint a semmi. Kérem, szívleljék meg ezeket a javaslatain kat, ezt a hét pontot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr . Igen tisztelt Képviselőtársaim! A Bokroscsomaggal kapcsolatban lehetetlen nem utalni arra a tényre, hogy március 12én terjesztették elő ezt a csomagot. Ezt a dátumot azért kell hangsúlyozni, mert a miniszterelnök úr a napokban kifogásolta, hogy a Függe tlen
