Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 6 (154. szám) - Az ülésnap megnyitása - A feketegazdaság kérdéséről és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendőiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TULOK ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1141 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépe n. Soron következik Tulok András, a Magyar Szocialista Párt részéről; őt követi majd Papp Pál, a Magyar Szocialista Párt részéről. TULOK ANDRÁS (MSZP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Felszólalásomban tízmillió magyar érdekében kívánok szólni, hisz valamilyen minőségben mindenki fogyasztó. Azaz mondanivalóm lényege a fogyasztóvédelem, a márkavédelem, az ezekben rejlő anomáliák, és néhány szükséges intézkedés. Az 1962ben Kennedy elnök által meghirdetett fogyasztói jogok alapján 1975ben a fogyasztói jogok közös piaci chartájaként Európában is teret nyert a fogyasztóvédelem; mint harmadik generációs jog, polgári értékké vált, akár a környezetvédelem. Európában önálló politika, de sehol sem pártpolitika. Az 1992es maastrichti egyezmény öná lló politikaként deklarálja. A minimális harmonizációs elv EUtagként hazánkat is egyeztethető fogyasztóvédelmi szabályozásra kötelezi. Hazai vizeken evezve megállapítható: a fogyasztói alapjogokat, a fogyasztók védelmét 150 különböző jogszabály biztosítja , miközben van mitől óvni a magyar fogyasztót. A liberalizált kereskedelemmel lépést nem tartó kereskedelmi morál, az informatika hiánya, a korrupció, a szabálysértés és bűnelkövetés kis kockázata miatt az országot elárasztotta az ellenőrizetlen bóvli, a p iaci és házaló kereskedelemben félrevezetett fogyasztók százezrei bánják pénzüket, miközben a számla nélküli nagy népi összjátékban a kiskereskedelmi forgalom 20 százaléka regisztrálatlan marad. A gazdasági bizottság nevében is tisztelettel ajánlom a kormá nynak, tegyen eleget elhatározásának, s a meglévő szabályozás deregulálásával együtt még az idén ősszel terjessze be a fogyasztóvédelmi törvényt. A meglévő intézmény változtatása, szervezeti módosítás nem elegendő; törvény kell, amely a jelenlegi árak és b érek mellett különösen megilleti a magyar vásárlót a túl gyorsan gazdagodni vágyó üzleti hiénákkal szemben. A törvény erejével kellene, kell hogy lehessen szankcionálni azt, aki a "nagybetűs" Kedves Vásárlót megtéveszti árral, minőséggel és márkával. Szere tném az igen tisztelt kormányzat figyelmét ebben az össznépi játékban komoly szerepet vállaló civil szervezetre, a Márkavédők Egyesületére felhívni, amely a rendteremtés polgári módon való igényét is jelzi. Van mitől óvni a márkás terméket kedvelőket, mert azokat hamisítják előszeretettel. Örvendetes fejlemény, hogy a jogalkotók odafigyeltek az úgynevezett GATTTripsegyezmény hazai jogszabályi előkészítésére, a márkavédett vámáruk meghatározott vámhivatalokban történő vámkezelésére. A jogszabály betartásáb an elengedhetetlen, hogy az importőrt kötelezzék ne csak a termék, hanem a márka megjelölésére is. A részletes szabályozásban erre is ki kell térni. Változtatás indokolt a Btk.ban, hogy a védjeggyel ellátott termékek a szerzői joghoz hasonló védelmet élve zzenek. Nem fogadható el az egymillió forint határérték, ahol még bűncselekménynek minősül a hamistermékforgalmazás. Felhívom az igen tisztelt Belügyminisztérium figyelmét: a jelenleginél nagyobb együttműködésre törekedjenek a Márkavédők Egyesületével, am ely hatóság nélkül nem boldogul. Ezzel is bizonyíthatja azt, hogy polgárbarát. El kell fogadtatni a társadalommal, hogy számla nélküli vásárlás esetén a vevő is cinkosa az eladónak. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy az ellenőrzött személy három na pot kaphat az áru eredetét bizonyító számla bemutatására. Ennyi idő alatt ezrest lehet hamisítani, nemcsak számlát. Tisztelt Országgyűlés! Talán nem véletlen, hogy a kiskereskedelemben meglévő anomáliákra hívtam fel a figyelmet. Köszönöm szépen. (Szórványo s taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :