Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 6 (154. szám) - Az ülésnap megnyitása - A feketegazdaság kérdéséről és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendőiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független):
1127 az informális szektor mélyebb és s ötétebb bugyraiban jut hely, aminek semmi köze a legális cégeknél végzett schwarzmunkához. A feketemunka egy további társadalmi következménye: az ország számos helyén kifejezetten romlottak az állást keresők esélyei, s ami ennél is szomorúbb, a fekete- és szürkemunkát végzők egyszerűen rendszeren kívülivé váltak, kiszolgáltatottságuk totális és teljes minden tekintetben, és nem véletlenül nevezték el még a '90es évek elején ennek néhány szegmenséről új cselédségnek azokat, akik ebben az állapotban kénytel enek kenyerüket megkeresni. Egy nagy razzia néhány gyöngyszemét engedjék meg, hogy példaként elmondjam. Az egyik alföldi megyében vizsgálódtak az illetékesek és megállapították, hogy a munkahelyteremtő támogatást kérők negyede egyszerűen nem teljesítette foglalkoztatási kötelezettségét. Egyes cégeknél, például varrodákban általában biankó blankettákat íratnak alá, fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényt, azokra az időkre, amikor nincs megrendelés, így ugyanis nem kell állásidőt fizetni. Továbbá: kiseb b családi házakban működő cégeknél egyszerű és bevett szokás a bezárt kapu, kijön az alkalmazott, közli az ellenőrrel, hogy nincs itthon a főnök, jöjjön később. Mire visszajön, minden stimmel. Végül: legújabban azt ötölték ki az illetékesek vagy az érintet tek, hogy délután vagy éjszaka dolgoznak, gondolván, hogy az ellenőr 17 órakor befejezi munkáját jó szokás szerint. Teljesen nyilvánvaló, hogy a feketemunka, a feketefoglalkozás az adómorállal legszorosabban összefüggő kérdés. A lakosság jelentős része és a munkáltatók egy része is a munkavégzés eltitkolását olyan valaminek tekintik, amellyel egy élelmes embernek élni kell. Ezt a hozzáállást csak erősítette eddig egészen bizonyosan: ha a schwarzmunka a piaci szereplők számára kizárólag előnyökkel, és csak nagyon kicsike, ilyen picike kockázattal jár, akkor ez fenn is marad. Én azt remélem a kormányzattól, hogy azok a munkaügyi intézkedések, amelyek tervbe vannak véve, ezt a kockázatot növelik. Végül engedjenek meg még valamit, befejezésképpen egy idézetet. Montesquieu elmondta annak idején, hogyha az ember elmegy egy idegen országba, akkor nem azt vizsgálja, hogy vannake jó törvények, hanem hogy végrehajtjáke ezeket a törvényeket, mert jó törvények mindenütt akadnak. Mindaz, ami itt ma elhangzott, úgy gond olom, aktuálissá teszi ennek az idézetnek, ennek a citátumnak a megszívlelését. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönöm. Szólásra következik Schamschula György úr, független képviselő. Szólásra készül T amássy István úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót Schamschula György úrnak. DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (független) : Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! A feketegazdaságnak egy bizonyos aspektusáról szeretnék szólni, amelyet többen érintette k, de azt hiszem, hogy igazán nem gondoltuk végig. Ma, amikor Magyarországon hónapról hónapra nő a munkanélküliség, nagyon nehéz lenne a feketegazdaság elleni harcot elindítani úgy, hogy nem csinálunk egyszerre egy munkahelytámogató programot. Ugyancsak e l kell gondolkozni azon, hogy a GDP, amelyik remélhetőleg ebben az évben 2 százalékkal nő tavalyhoz viszonyítva, hogy alakulna, hogyha a feketegazdaság erőteljes visszaszorítására volna valamilyen eszköz a kezünkben. (13.00) Végezetül elmondhatnék még néhá ny makrogazdasági mutatót, például azt, hogy a folyó fizetési mérleg rendbetételében a feketegazdaságunk milyen mértékben játszik szerepet. Elmondhatnám azt, hogy mondjuk az exportunk alakulásában mit jelent a magyar feketegazdaság, de azt hiszem, hogy min den képviselőtársam egyetért velem abban, hogy a feketegazdaság elleni drasztikus és
