Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 6 (154. szám) - Az ülésnap megnyitása - A feketegazdaság kérdéséről és az ellene való küzdelem kormányzati és társadalmi teendőiről szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TAKÁCS PÉTER (MDF):
1124 Tudjuk például, hogy a vámhatóság és a rendőrhatóságok számítógépes kapcsolata ma még gyakorlatilag nem létezik, és sorolhatnám. De hangsúlyozom, ezek külön felszólalás tárgyát képezhetik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kór ódi Mária) : Köszönöm. Szólásra következik Takács Péter úr, Magyar Demokrata Fórum. Szólásra készül Tóth Pál úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Takács Péter úrnak. DR. TAKÁCS PÉTER (MDF) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A fekete gazdasággal nemcsak azért kell a parlamentnek foglalkoznia, mert nagyon hálás politikai propagandatéma, hanem megítélésem szerint azért is, mert a feketegazdaság ilyen mértékű jelenléte gazdasági életünkben, társadalmi létünkben olyan torzulásokat eredmény ez a magyar gazdaság és társadalom jövőbeni struktúrájában, amely torzulás tévútra viszi a demokratikus fejlődést. Szociológusok mondják, hogy egy társadalom maximum 10 százalékos devianciával tud zavartalanul együtt élni. Gondolom, a közgazdászoknak is el hihetjük, hogy 810 százalék az a gazdasági deviancia, az a fekete- és szürkegazdaság, amely kezelhető azokkal az intézményi rendszerekkel, amelyekről ma nagyon sokat szólunk. De mi a helyzet Magyarországon? Messze 10 százalék fölött van ez. A hivatalos st atisztika, a miniszter úr által említett adat is 30 százalékban kalkulálja ezt a feketegazdaságot; más közgazdasági kutatók még magasabb arányúnak veszik ezt. E mellé ha hozzávesszük azt, hogy az európai gazdasági sajtó az elmúlt hónapokban komoly felmérés t készíttetett a korrupció jelenlétéről 29 országban és Magyarország ott a 27. a rangsorban, és Bulgária és Törökország következik mögöttünk, akkor már érzékelhetjük annak a veszélyét, hogy gazdasági szereplőink és a társadalom tagjai milyen irányban csúsz hatnak el. Ilyen arányú feketegazdasági szférát nem hiszem, hogy lehet jogalkalmazói, intézményi rendszerekkel kezelni. A feketegazdaságnak ez a nagyarányú jelenléte a magyar gazdasági és társadalmi életben odavezet, hogy maguk a jogalkalmazó intézmények é s társadalmi intézmények is ellehetetlenülnek, képtelenek ezzel a feladattal megbirkózni. Mi hát akkor a lényege annak a küzdelemnek, amelyikkel meg kell birkóznia a kormánynak, meg kell birkóznia a parlamentnek és az egész magyar társadalomnak? Először is : én sajnálom, bármennyire dicsérendő és jó is az az előterjesztés, amely a kezünkben van, az az expozé, ami elhangzott; sajnálom, hogy néma maradt mind a Pénzügyminisztérium, mind a Kereskedelmi Minisztérium. Egyáltalán a gazdasági minisztériumok némák ma radtak ebben a vitában, mert azért a makrogazdaság irányításában, a szabályrendszerek megteremtésében mégis ők fogják beterjeszteni azokat a törvényeket, amelyek a következő időkben szűkíthetik a feketegazdaság szféráját. Miről is van szó? Egy ilyen nagy t ársadalmigazdasági átalakuláskor szinte természetes, hogy rövid ideig, mindenütt a világon - tessék megnézni Amerikát, ÉszakEurópát a XIX. században, XX. században , mindenütt előfordultak ilyen jelenségek; csak ezt iparkodtak minél szűkebb határidőre s zorítani. Nálunk viszont ezek a jelenségek nem 1990ben kezdődtek, nem a gazdaságitársadalmi átalakulással kezdődtek - néhányan, miniszter úr is utalt rá , 1520 évvel ezelőtt elkezdődtek és tetten érhetők voltak ezek a dolgok. Körülbelül a '80as évektő l egyre fokozatosan erősödik ez a folyamat, és még nem biztos, hogy túlvagyunk a csúcsán. Ez jelenthet olyan veszélyt a társadalom számára, amely mind a gazdaság szereplőit, mind a társadalom szereplőit torzítja. Ugyanis túlhajtása azoknak az eszközöknek, amelyek az igazságszolgáltatás, jogkövető intézmények és végrehajtó intézmények területén történik, könnyen vezethet az adminisztratív eszközök túlhajtásához, a társadalom ilyen jellegű igényének a megjelenéséhez és a rokonszenv felburjánzásához ilyen inté zkedések mellett. És statisztikailag lehet lesz majd produkálni öt tolvajt, tíz pénzhamisítót, húsz korrupt embert és így tovább, de nem fog eredményre vezetni. Nem fog eredményre vezetni, és természetesen mindig könnyebb lesz egy zsemletolvajt megfogni a rendőrségnek, mint mondjuk a legfelső politikai szféráig is felgyűrűző eseteket. Mondjuk azt, hogy Magyarországon az idén több
