Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. február 6 (144. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TULOK ANDRÁS, a gazdasági bizottság előadója:
109 követelés sorsában, az alapul szolgáló jogviszonytól függetlenül átruházható, és a mindenkori zálogjogosult részére azt a lehetőséget biztosítja, hogy az ilyen zálogjoggal terhelt zálogtárgyból - és csak abból - a zálogszerződésben meghatározott összeg erejéig és feltételek szerint kielégítést kereshessen. E zálogfajta megteremtése lehetővé teszi, hogy a zálogjog intézménye túllépje a szerződést biztosító mellékkötelezettségek szűkös kereteit, és olyan önálló piackonform jogintézménnyé váljon, amely érzékelhetően bővítheti a szerződéses kapcsolatok mozgásterét. Megoldás t kínál a törvényjavaslat arra a joggyakorlatban felmerült és a hatályos szabályok alapján megnyugtatóan nem rendezhető esetre is, amikor a jelzálogos hitelezőn kívüli 3. személy kérelme alapján indult ingatlanvégrehajtás során a lejárttá és végrehajtható vá vált követeléssel még nem rendelkező jelzálogjogosultnak a zálogtárgy elárverezése esetén, akár a zálogfedezet megszűnésével is számolnia kellett. A törvényjavaslat ilyen esetben a zálogjogosult javára azoknak a szabályoknak az alkalmazását rendeli, ame lyek a zálogtárgy állagának romlása esetén irányadók. Végső soron tehát a javaslat a jogosult számára külön szerződéses kikötés nélkül, önmagában a törvény rendelkezése alapján kielégítési jogának gyakorlását, ezáltal a végrehajtásba történő bekapcsolódásá t és követelésének a zálogtárgyból való kielégítését teszi lehetővé. Végül a törvényjavaslat feltétlenül kiemelésre méltó részeként említem még azokat a szabályokat is, melyeknek az a célja, hogy megkönnyítse a zálogtárgyból való kielégítést, vagyis a zálo gjog érvényesítését. Ennek jelentőségét mai gazdasági viszonyaink között aligha kell ecsetelni. A kielégítési jog bíróságon kívüli érvényesítésére a javaslat a korábbiaknál szélesebb lehetőséget teremt, s ezzel úgy gondolom, a belföldi tőkemobilizáció elős egítésén túlmenően a külföldi tőke számára is megnyugtató feltételeket biztosít. A javaslat alapján ingatlan elzálogosítása esetében is lehetővé válik, hogy a felek a kielégítési jog megnyílta után megállapodjanak a zálogtárgy közös értékesítésében vagy az említett feltétel hiányában az értékesítésére záloghitel nyújtásával, vagy árverezés szervezésére üzletszerűen 3. személynek akár megbízást is adjanak. Ezekben az esetekben tehát még a bírósági végrehajtás is mellőzhetővé válik, a zálogjogosultnak csupán azokat a garanciális szabályokat kell betartania, mint például a zálogkötelezett előzetes értesítése, az értékesítés ideje, módja, elszámolási kötelezettségek és hasonlók, melyeket a törvény az adós védelme érdekében ír elő. Tisztelt Ház! "Pénzünk és valós ágos tehetségünk pedig addig sose lesz, amíg a hitel lábra nem áll hazánkban" - jegyezte meg Széchenyi a Hitel című művének "Bérekesztés"ében. Ennek jegyében azzal bocsátom a szokásos parlamenti útjára ezt a törvényjavaslatot, hogy elfogadásával talán sik erül hozzájárulnunk valamelyest a hitel lábra állásához hazánkban. Ha pedig ez így van, akkor joggal bízhatunk abban, hogy - Széchenyi szavait idézve - pénzünk és valóságos tehetségünk is lesz. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖ K (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót Tulok Andrásnak, a gazdasági bizottság előadójának. TULOK ANDRÁS , a gazdasági bizottság előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A gazdasági bizottság előző év december 19ei ülésén megtárgyalta és állást foglalt a T/1592. számú törvényjavaslat tárgyában, amely a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szól. A bizottság megállapította: egy olyan, a gazdasági élet bel- és külföldi szer eplői számára fontos, ha úgy tetszik, "kellemes" törvényt tárgyal, illetve alkalmasságára tesz ajánlatot, amelyet a gazdasági élet, a tőkemozgás minden szereplője már várt. A gazdasági élet egészének érdekeit szem előtt tartva teszi meg a kiinduló lépéseke t egy korszerű hitelezési rendszer felé. Az új szabályozás fontos és Európában is újszerű, mert a hitel a gazdasági élet alapja. Zavarmentes, működőképes gazdaság nincs hitel nélkül, biztonságos hitelezés viszont
