Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 5 (153. szám) - A polgári védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - NEMES MIKLÓS (FKGP):
1016 vezetéstechnikai eszközök beszerzésének anyagi és költségvetési forrásait is. A polgá ri védelemről szóló törvény segítheti a katasztrófatörvény hiánya miatt létező jogi és bizonytalansági űr betöltését, a védekezés társadalmi megszervezését, egyben felhívja a figyelmet a katasztrófavédekezés jogi szabályozásának a fontosságára. Tisztelt Or szággyűlés! A polgári védelemről szóló törvényjavaslat az ország biztonságát és védelmét szolgáló jogrendszer elemeként biztosítja a civil társadalom aktív közreműködését az országot fenyegető veszélyek elhárításában, garantálja a polgári védelmi feladatok központi irányítását és szakszerű végrehajtását, ezért a törvényjavaslat támogatását és elfogadását javaslom. Befejezésül szeretném a védelmi felkészítés és az országmozgósítás komplex rendszerének működésével kapcsolatban a honvédelmi bizottság alelnökek ént szerzett személyes élményemet megosztani az Országgyűlés nyilvánosságával. Az elmúlt évben - érdemeinél kisebb publicitás mellett - három, országos jelentőségű védelmibiztonsági gyakorlatot tartottak, különböző minősített helyzeteket modellezve. Így a GyőrMosonSopron megyei védelmi bizottság a lakosság gazdasági javakkal történő ellátását, a gazdálkodó szervek mozgósításának gyakorlatát piacgazdasági körülmények között, a fővárosi és a XVII. kerületi védelmi bizottság ipari katasztrófa elhárítását, m íg a Csongrád megyei védelmi bizottság az árvízvédelmi feladatokat gyakorolta. Ennek során a fővárosi, illetve megyei védelmi bizottság irányítása mellett lenyűgöző fegyelmezettséggel és szervezettséggel működtek együtt a fővárosi, a megyei és a helyi önko rmányzatok, a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a polgári védelem és a tűzoltóság szervei, az árvízvédelem apparátusa, továbbá - ami talán első hallásra meglepő lehet - a gazdasági élet szereplői, a részvénytársaságok, külföldi tulajdonú vállalatok, sz övetkezetek és egyéni vállalkozók. Az itt szerzett tapasztalatok mindannyiunkat reménnyel tölthetnek el, mert az ország védelmének és biztonságának ügye képes a nemzeti konszenzus és összefogás megteremtésére. Ezúton is szeretném elismerésemet és köszönete met kifejezni a védelmibiztonsági gyakorlatok szervezőinek és minden résztvevőjének. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Nemes Miklós képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt frakciójából; őt Földesi Zoltá n követi. NEMES MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő T/1647. számú törvényjavaslat általánosságban elfogadható, azonban - mint ez a korábbi hozzászólásokból is megállapítható - több esetben szü kséges a törvénytervezetnek a magyar jogrendszerbe való megfelelő beépítése. A polgári védelmi tevékenységre vonatkozó szabály ugyanis sok vonatkozásban érintkezik a honvédelemről szóló törvénnyel, a két törvény közötti harmónia azonban nem minden esetben nevezhető tökéletesnek. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény a polgári védelemre vonatkozó szabálynak mögöttes jogterülete. A javaslat a rendvédelmi szervek között sorolja fel például a polgári védelmi sz ervezeteket, ugyanakkor azonban a honvédelemről szóló fenti törvény ugyancsak kiemeli a polgári védelmi kötelezettséget, mint az állampolgárokat terhelő honvédelmi kötelezettséget. A két rendelkezés egymástól eltérő, és ennek következtében nem egyértelmű, hogy a polgári védelmi szervezetek honvédelmi vagy rendvédelmi szervezetnek minősülneke. A törvénytervezet szerint a belügyminiszternek kell elkészíteni a polgári védelem szervezetszabályzatát. Feltétlenül ajánlatosnak tartjuk, hogy a belügyminiszter enne k elkészítése során a honvédelmi miniszterrel egyeztesse az álláspontját.
