Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
71 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyimóthy Géza frakcióvezetőhelyettes úr, Független Kisgazdapárt "Mezőgazdaságunk égető problémáiról" címmel. Megadom a szót. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Előbb Dobos Krisztina az oktatásról beszélt, mint amely a nemzetgazdaság egyik legfontosabb ágazata, amely a jövőt adja az országnak, a jövő emberét képezi. De a jelenben, hogy meg tudjon élni az oktató, a pedagógus, a lelkész, a munkás, bárki meg tudjon élni, ahhoz élelmiszert kell termelni, a mezőgazdaságot, a parasztságot kellene olyan helyzetbe hozni, hogy élni tudjon. Jelenleg a mezőgazdaságnak két fontos feladata van. Az egyik, hogy azt a jogharmonizációt, azt a minőségi termelést elérje, amivel lehetőségünk lesz az Európai Unió országai közé kerülni. A másik viszont az, hogy hatalmas a munkanélküliség, amely ma a vidékre jellemző, amely ma Magyarországot jellemzi. Valahogy meg kellene tar tani a vidéken azt a munkaerőt, a tsztagokból munkanélkülivé vált embereket, a kínlódó magángazdákat, hogy a városi munkanélküliség ne nőjön. (9.20) Ezt a kettős feladatot mi módon lehetne megoldani? Erre próbálnék reagálni pár percben. Úgy látom, a jelen legi szervezeti rendszer nagyon rossz. A falugazdászok úgy ahogy beváltak, megismerték a gazdák a falugazdászokat. Erre jött a szociálliberális kormány, és csípőből megszüntette a falugazdászhálózatot. Helyette gazdajegyzőket hozott létre. Több újságban megjelent, legutóbb például Győrben olvashattuk, hogy az újságíró próbálta megtudni a győri önkormányzati hivatalnál és Győrben több helyen, hogy ki a gazdajegyző. Nem tudta meg, barátaim. Nem tudta meg. Órák hosszat telefonálgattak, de nem találták meg a gazdajegyzőt. A probléma gyökere a következő. Mint ahogy a tisztelt kormány végre - öthónapos késéssel - elhatározta magát, hogy az elemi károk kárenyhítésére bizonyos összeget szán, amely - megjegyezzük - jóval kevesebb, mint kellene, és nagyon diszkrimin atív, mert a magángazdákat, akik nem vettek fel hitelt, sajnos nem érinti. De akik még hitelkamatjaikat akarnák átütemezni, a kárenyhítésre való jogosultságot is bizonyítani kell. Mi a jelenlegi rendszer? Ezt igazoltatni kell a területi agrárkamaránál - a területek illetékes gazdajegyzőinek felmérése alapján , és ezt a dokumentumot a megyei FMhivatalnak is ellen kell jegyeznie. A falugazdászokat - mint mondtam - nagyjából már ismerték a falvakban, de a gazdajegyzőnek kétszer akkora területe van, mint egy falugazdásznak, és ezért borzasztó nehezen mennek ezek az egyeztetések. Mezőgazdaságunk másik kulcskérdése az integráció újjászervezése, a műszakitechnológiai fejlesztés, hogy megfeleljen az Európai Unió előírásainak, és hogy minőségi terméket tudjon előá llítani. Tehát ez a modernizáció a kitörés egyik útja. De sajnos éppen itt a legnagyobb a lemaradásunk. Mire gondolok? Vannak jó minőségű genetikai alapanyaggal rendelkező állattenyésztési, növénytermesztési állami gazdaságok, még működő nagyobb szövetkeze tek, amelyekből kihelyezett tenyészanyagokkal, genetikai anyaggal lehetne a szerződéses termeltetési rendszert megoldani. A tisztelt kormányzat másfél év alatt ezt mintha elfelejtette volna. Gondoljunk csak bele mondjuk a juhászatba. Kétszerannyit el tudná nk adni Európában, a kontingens kihasználhatnánk. De nincs árualap, egymillió hektár legelő kihasználatlan, és sorolhatnánk azokat a problémákat, amelyekre semmilyen megoldást nem mutatott a kormány. A legnagyobb kárt az integráció szenvedte el. A most tel jesen szétvert rendszert kellene újjáépíteni a minőség jegyében, állami szerepvállalással. Minden azon múlik, hogy versenyképes termékekkel ki tudunke rukkolni, plusz a belföldi fogyasztást tudjuke növelni. Mert minden azon
