Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 18 (140. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
44 egy joghézagra próbálunk valamit rávarrni. Azt hiszem, senki nem lehet afelől biztos, hogy ez hogy fog beleilleszkedni abba a közigazgatási területi struktúrába, amelyik pillanatnyilag nem működik, mert az egész hézagos. Ennyit ennek az alapvető jogi kérdéseiről. A másik ilyen kérdés - a kétpercesek és a viszontválaszok kapcsán ez már elha ngzott, itt már nem akarom még egyszer felolvasni, itt a parlamenti jegyzőkönyv , hogy a két koalíciós párt ezt úgy nyújtotta be, hogy előtte nem volt benne megegyezés. Azt hiszem, ezt egymás között elismerhetjük. Ez nem is lenne baj, ilyen már volt a vil ágtörténelemben - ennek a parlamentnek a történetében sem ez az első eset. Igen ám, de akkor nem lehet - és itt van ennek az alkotmányjogi, közjogi problematikája! , nem lehet, kérem szépen, úgy beterjeszteni egy törvényjavaslatot, hogy közben egyezkedik a többség két pártja, és miközben folyik a törvényjavaslat tárgyalása, ők különféle megegyezéseket produkálnak a háttérben. Mélyen tisztelt képviselőtársaim, akkor ez nem parlamentarizmus, hanem a parlamentarizmus látszata. Egy olyan látszata, egy függöny, egy screen, amelyik mögött nem parlamentáris módszerekkel folyik végső soron a jogszabályelőkészítés és a jogszabályok meghozatala sem. Mert igenis, az ellenzék ki van zárva azon megoldások vitájából, amelyekben a két kormányzó párt - végső soron a kormá ny - megállapodik. Nagyon rosszul esik, de azt kell mondanom: vádolom önöket, hogy ezekkel a megoldásokkal a magyar parlamentarizmust veszélyeztetik, a magyar demokráciát veszélyeztetik, mert a nyugati parlamentarizmusban megengedhetetlen módszerekkel prób álják a jogszabályokat előkészíteni és idevezetni a Ház elé. És amikor igen tisztelt képviselőtársaim a kereszténydemokratáktól joggal mondták azt, hogy tessék visszavonni, tessék újra beterjeszteni a jogszabályt, hogy legyen miről vitatkozni, akkor önök i tt az általános vita lezárását sürgették azon az alapon, hogy ezt a szörnyszülöttet már két éve készítik elő. Kérem, hogy önök rosszul készítenek elő egy törvényt, hogy annak ez lesz a végeredménye, annak az ódiumát nem lehet a törvényhozás nyakába varrni! Elhangzott a vita során, hogy ilyen törvény még Magyarországon nem volt - tudniillik ilyen területfejlesztéssel foglalkozó törvény nem volt Magyarországon. Ez igaz. De volt ilyen a világon máshol. Kérem szépen, nem kellett volna sokat tenni, el kellett vo lna olvasni, hogy hogyan csinálják ezeket a törvényeket. Elnézést, hogy egy személyes megjegyzést vagyok kénytelen megengedni: 1975ben jelent meg az a könyvem, amelyben az olasz beruházási rendszerrel foglalkoztam, és leírtam benne nagyon részletesen, hog y az olaszok hogy készítették el "Progetto del Mezzogiorno" címmel a Dél fejlesztési tervét. Tehát már az 1970es években nagyon bő külföldi tapasztalat volt arról, hogy hogyan kell területfejlesztési terveket csinálni. Csináltak ilyet a spanyolok, csinált ak ilyet a franciák, csináltak ilyet az olaszok - de csinálnak ma is. Az Európai Unió parlamenti közgyűlésében elkészült egy javaslat a vidék fejlesztési tervéről. Nem kellett volna sokat tenni, például azt is el kellett volna olvasni, és ezeknek a példákn ak a lényegét átvenni. Ha bármelyik ilyen törvényt - most már 30 évre visszamenőleg és akár a legújabbat - bárki elolvassa, akkor rögtön szembetűnik az a minőségi különbség, ami e között a törvényjavaslat között és azok között mutatkozik. Az egyik az, hogy e nyugati mintáknak és a jelenleg az Európai Unióban folyó jogszabályalkotásnak mindegyiknek van egy koncepciója. Schumpeter valamelyik munkájában azt mondta, hogy van egy víziója a jogszabályalkotónak. Ami ebből a törvényből hiányzik, az a koncepció, a v ízió hiánya. Mindenütt a fejlesztéspolitikát valahol egy nagy vidékfejlesztési politika koncepciójára kell ráfűzni. Ennek a nyomai sem ismerhetők föl ebben a jogszabályban. A vita során több képviselőtársam is - nagyon helyesen - arról beszélt, hogy egy te rületfejlesztési terv szükségképpen egy vidékfejlesztés terve. Ennek az országnak 80 százaléka mondjuk a vidék és 20 százaléka Budapest és a nagyvárosok. Tehát itt arról van szó, hogy az ország területének túlnyomó részét és ahol a lakosságnak is többsége, körülbelül 60 százaléka él, ennek az életét kell egy ilyen terv keretében valahogy jövőképbe állítani.
