Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 18 (140. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - PÁVA ZOLTÁN (MSZP):
41 PÁVA ZOLTÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Amikor a törvényjavaslat vitája elkezdődött, Baráth Etele elnök úr azt mondta, hogy nagyon időszerű volt ennek a törvénynek az előterjesztése. Úgy érzem, az elnök úr rendkívül finoman fogalmazott. Véleményem szerint egykét esetben már elkéstünk. Elkéstünk, mert a rendszerváltással egyidőben egy úgymond szerkezetátalakítási kényszerhullám söpört végig az országon, és ehhez képest egy kissé megkésve került ez a területfejlesztési törvény a tisztelt Ház elé. Így alakulhattak ki olyan válságövezetek, mint az Alföld, Szabolcs, Borsod egy része, vagy mint Ózd, valamint Komló környéke. Engedjék meg, hogy erről a térségről egy kicsit bővebben szóljak. Az előbb említett Nemzeti Területfejlesztési Koncepció, amit most kaptunk meg a hét végén, DélDunántúl címszó alatt a következőket írja: "Ez az országrész Magyarország legkevésbé integrált és egyben erősen diverzif ikált régiója. Nincsenek olyan súlyos, akut válságproblémái, mint az Alföldnek vagy ÉszakMagyarországnak, a válságjelenségek itt lokálisan jelentkeznek, nagyon komoly környezetrehabilitációs igényekkel." Valóban így van ez. A piacgazdaság átalakulása Bara nya megyében az ország összetettebb gazdasági struktúrájú térségeinél nagyobb visszaesést eredményezett. Az ország korábban mesterségesen fenntartott fejlett térségéből egy átlagos teljesítményű megye lett. A gazdasági alapkutatók azonban azt jelzik, hogy a pillanatnyi átlagos fejlettség huzamosabban nem tartható fenn, a megye tartalékai kimerültek, a gazdaság tényleges szerkezeti átalakítását meg kell kezdeni, különben Baranya megye fokozatosan lecsúszik a kedvezőtlen pozíciójú megyék alsó harmadába. E ked vezőtlen folyamatot kezdetét mutatja, hogy amíg 1990ben az egy főre jutó hozzáadott érték az országos átlag 90 százaléka volt, '9394. évben már 75 százalék alá esett Baranya megye gazdaságában. Az elmúlt évtizedben lezajlott folyamatok, a kitermelőipar v isszaszorulása, a budapesti székhelyű feldolgozóipari telephelyek bezárása, az export irányultságának megváltozása, az agrártámogatások drasztikus csökkenése és a privatizáció következtében az Európai Unió normái alapján a megye népességének 11 százaléka e lmaradott területeken, 44 százaléka pedig iparilag hanyatló térségben - itt Pécs és Komló agglomerációjáról van szó - él. A megye problematikus jellegét a korábbi kormány központi területfejlesztési apparátusa elvileg ugyan elismerte, a pécskomlói szénbán yászat visszafejlesztése által érintett terület reorganizálására kormányhatározat született - erről majd később részletesen szólnék , a tényleges támogatás azonban elmaradt. A Területfejlesztési Alapból Baranya megye 1990 és '94 között csupán 108 millió f orintot kapott, ez az alap kifizetésének 0,6 százaléka. Sokszor halljuk, hogy a megyén belüli erőforrások hasznosítására programokat dolgozzunk ki. Ugyanakkor akadályozza ezen programok megvalósulását az, hogy a megye gazdasági szervezetei között kevés az olyan innovatív egység, amely motorikus szerepet tölthetne be a vállalkozások fejlesztésében. A legfontosabb célfeladatokat a megyében mi a következőkben látjuk: Egy közforgalmú regionális repülőtér megépítése Pécsett, a 6. számú főközlekedési út korszerűs ítésének meggyorsítása, Baranya déli közlekedési út korszerűsítésének meggyorsítása, illetve a DélAlfölddel való kapcsolat megteremtése - itt a mohácsi Dunahíd megépítésére gondolunk konkrétan. (18.40) A megye innovációs potenciáljának erősítése, kutatás i, fejlesztési park telepítése, egy ipari park, egy vállalkozói zóna létesítése, a DélZselic, Szigetvár és környéke kistérség fejlesztése, és végül, de nem utolsósorban Komló és térségének fejlesztése. Én Komló, Sásd és 47 község országgyűlési ké pviselője vagyok, ezért engedjék meg, hogy egy kicsit többet foglalkozzak ezzel az üggyel. Az előbb már említett nemzeti területfejlesztési koncepcióban is sok szó esik Komló és Pécs térségében a szén- és az uránbányászat
