Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter:
199 párt konszenzusára épülő kérdésnek tekinti. Ez a konszenzus létre is jött, a törvénytervezet lényeges pontjairól szóló megállapodásra hat parlamenti párt egyezte tő tárgyalásokon részt vett képviselői, valamint frakcióvezetői alá is írták, s ezután a kormány a törvény konszenzusos megszületését politikai kérdésnek tekintve csak kodifikációs szereplőjévé vált az előterjesztésnek. Az előterjesztés benyújtása után az általános és részletes vita idején is a média albizottság folyamatosan dolgozott a tervezet tökéletesítésén. A média albizottság tárgyalásai mindvégig nyilvánosak voltak, azon bármelyik szakmai szervezet képviselői részt vehettek, sokan közülük részt is ve ttek, a pártok képviselői bármilyen problémát felvethettek és megtárgyalhattak. Ezek után különösen furcsának tűnt, hogy az általános vita során a Kisgazdapárt megvonta támogatását az általa már korábban frakcióvezetője által is aláírt és jóváhagyott törvé nyjavaslattól, s például olyan koncepcionális kifogást emelt, amelyet szintén korábban már elfogadott, például a TV2 koncesszióba adását. De furcsának tekinthető ez az utólagos álláspontváltozás annak tükrében is, hogy a támogatás megvonására felhozott to vábbi indokok, mint például a nemzetellenesség, összmagyarellenesség, társadalomellenesség kifogásai a média albizottság tárgyalásain fel sem merültek. Tanulságos tehát elsősorban a megállapodást tető alá hozó és az azt megtartó többi parlamenti pártnak é s politikai életünk egészének is, hogy vannak, akiket saját aláírásuk sem kötelez, akik bármikor állíthatnak valamit és annak ellenkezőjét is. A törvénytervezethez több mint 420 módosító és kapcsolódó módosító indítvány érkezett, s a kormány ebből 240et t ámogat. Kizárólag olyan módosító indítványokat egyébként, amelyeket a média albizottság megtárgyalt és elfogadott. Itt jegyzem meg, hogy a kormány által támogatott módosító indítványok listáján tévesen szerepel a T/1678/131. számú listán a 33as mint támog atott indítvány, mert helyette a kormány a T/1678/134. listáról a 2. számú indítványt támogatja. Ugyancsak leírási hiba folytán a T/1678/131. számú listáról a kormány nem a 26ost, hanem a 26/1es indítványt támogatja. A nagyszámú módosító indítvány mennyi ségének és főként a kormány által is támogatott módosítóindítványmennyiségnek az az oka, hogy a média albizottság folyamatosan csiszolta, javította a tervezetet, s a szakmai szervezetektől is nagyon sok hasznos észrevétel érkezett, amelyet az albizottság szükségesnek látott a törvény szövegébe beépíteni. A legtöbb, főként a sajtóban megfogalmazott kifogás elsősorban a tervezet túlszabályozottságára, a műszakitechnikai fejlődéssel való lépéstartás problémájára és a kapcsolódó törvények hiányára vonatkozik. A túlszabályozottság tűnhet igaznak, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy többéves médiaharc után a pártok képviselői és szakértői a médiumok testületeiben egy nagyon kényes egyensúlyon alapuló delegálási rendszert és döntési mechanizmust tartottak csak kölcsönösen elfogadhatónak. Az előzmények, az erre épülő kölcsönös bizalmatlanság, de az ezen felülemelkedni akaró szándék sem hagyható figyelmen kívül, amikor a törvényalkotási folyamat egészét értékeljük. A törvény már hatálybalépésekor elavult lesz , mondják sokan, mert nem számol a robbanásszerűen fejlődő és terjedő digitális technikával, a távközlési, a számítástechnikai és a műholdas rendszerek összekapcsolódásának lehetőségével, a földi frekvenciákon történő jeltovábbítás jelentőségének csökkenés ével. A törvénytervezet valóban nem szól az új technikai lehetőségekről, de ez sokak szerint nem is feladata. Létrehozza viszont azt a testületet, az Országos Rádió és Televízió Testületet, amelynek nemcsak lehetősége, hanem törvényben foglalt feladata is lesz az új kihívásokra való reagálás, a médiapiac szakmai felügyelete és irányítása. A kapcsolódó törvények megalkotásáról, illetve módosításáról pedig már részben a jelenlegi törvénytervezet is rendelkezik, például kábeltörvény megalkotása, szerzői jogi t örvény módosítása,
