Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 18 (140. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
20 ott is szeretne körülnézni, akkor meg kell érteni, az ott élő lakosság miért tartja, hogy Mátészalkán túl már az isten is megszűnik. Úgy gondolom, aki egy olyan Magyarországot szeretne a jövőben látni, amely eltünteti ezeket az óriási különbségeket, amelyek ma jobban szétszakítják az országot, mint a török megszállás alatt szétszakították azt, annak egyet kell értenie azzal a törekvéssel, hogy szükség van ilyen törvényre, és minél előbb megszületik az ilyen törvény, annál inkább jó ez az elmaradott térségeknek. Hadd legyen szabad arra utalnom, hogy természetesen nemcsak az elmaradott térségeknek van szükségük erre a törvényre. Mert aki például célul tűzi ki akár programjában, akár egyébként, hogy Budapestet valaha pénzügyi centrumként lehessen kiépíteni, az is meg fogja érteni, hogy egy ilyen törvény nélkül ez mennyire lehetetlen. Aki kézbe veszi a most beterjesztett törvényjavaslatot, annak egyet kell velem értenie abban, hogy ez olyan, mint egy óriási bonbonier: szinte minden szépet és jót megtalál benne az ember, amit csak el lehet képzelni a harmadik évezredre, és az ember kedve szerint csemeg ézhet az óriási bonbonierből, mert hiszen ízesebbnél ízesebb falatok kerülnek onnan elő olyannyira, hogy érdemes megnézni: Például a törvényjavaslat 2. §a előírja a piacgazdaság kiépítésének elősegítését, az innováció térbeli terjedésének elősegítését, a társadalmi, gazdasági, környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását, a főváros, a vidék, a város és a községek közti különbség eltörlését, jelentős infrastrukturális fejlesztést; olyan fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozását, amelyek lehetővé tennék számunkra, hogy az egész világot magunk mögött hagyjuk. De szól ez az Európai Unióról, különböző adottságú térségekről, elmaradt térségek felzárkóztatásáról, a gazdaság szerkezeti megújulásának szükségességéről... szóval annyi sok szépről, jóról, hogy magam valósággal zavarba jöttem, hogy lehet itt egyáltalán felszólalni ezzel a törvénnyel kapcsolatban? Fel kell tartani mind a két kezemet, sőt szívesen a harmadikat is feltartanám, ha lenne... (Derültség.) ..., mert hiszen a törvény a nnyi sok szép, jót terjesztett elő. Bajba csak akkor kerültem, amikor alaposabban elővettem a törvényt és mondtam, hogy nézzük meg, mert érdemes ezt a törvényt megnézni, ebben annyi sok szép, gyönyörű dolog van, hogy itt aztán tényleg nem szabad az idővel fukarkodni. Nos, akkor gondoltam, hogy szaladjunk túl a 2. §on, nézegessünk egy kicsit tovább. Nos, amikor eljutottam a II. fejezetig, akkor a megütközésem már olyanná vált, hogy akkor már azért kezdtem továbbolvasni a törvényt kellő alapossággal, hogyha mint ellenzéki vezér, a kormány dilettantizmusára és teljes hozzá nem értésére akarok hivatkozni, akkor olyan anyag van a kezemben, hogy nincs az a rakétaelhárító rendszer, ami felvenné a küzdelmet ezzel az anyaggal, mert hiszen annyi bizonyíték van a korm ány dilettantizmusára. Mire kívánok utalni? A 6. §ban a területfejlesztésről szóló törvény átírja a Magyar Köztársaság alkotmánya II. fejezetét. Egy kissé megütköztem ugyan, hogy miként teszi ezt, mert hiszen az alkotmány 19. §a határozza meg az Országgy űlés jogállását, jogait, de a mi derék beterjesztőnk bizony a javaslata 6. §ában a), b), c), d), e), f), g) számozás alatt az Országgyűlésre további feladatokat ró. Olyan feladatokat sorol fel, amelyek az alkotmányban egyáltalán nem szerepelnek. Így példá ul előírja, hogy az Országgyűlés határozza meg a kiemelt térségek körét, beszámoltatja a kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról. (16.40) A gondom csak ott van, hogy - ha jól tudom - alkotmányozási moratóriumot beszéltünk meg akkor, amikor a z alkotmányozási folyamat elindult. A Kisgazdapárt ugyan ellenezte ezt, de végül is csatlakozott az alkotmányozási folyamathoz. És van még egy kis apróság, amelyet szabad legyen megemlítenem: az alkotmány módosításához általában kétharmados többség kell, a jelen esetben négyötödös többség, de itt szó sincs arról, hogy a
