Országgyűlési napló - 1995. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. december 19 (141. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP):
113 úton tovább kell mennünk. A behajtási tevékenységből az látszik, hogy a kintlévőségből nagyobb tételeket igyekszik a társadalombiztosítás, az egészségpénztár beszedni, és ez egy jó folyamat. Az egészségügyi kiadások emelkednek, és ez tartalmaz egy 20 százalékos béremelési lehetőséget. Mégha ez sokkal kevesebb is, mint amennyit az egészségügyi dolgozók szeretnének, de ez garantáltan és biztonságosan benne van a költségvetésben, va lamint egy 510 százalék közötti működésiköltségemelkedés, ami ha nagyon kevés is, de több annál, mint ami az elmúlt években volt. Fontos tudnunk azt, hogy az ügyeleti díjak emelésére - ami évek óta vitatott kérdés - 1,2 milliárdot tervez a jövő évi költs égvetés. Módosul a háziorvosi kassza, tulajdonképpen 2,5 milliárd többletet tervez a költségvetés. Ez nagyon fontos, a hiányosságról majd szólni fogok. Az iskolaegészségügy kerete emelkedik. Tulajdonképpen én pozitív lépésnek tartom azt, hogy bizonyos spe ciális egészségügyi feladatok nem egyedi finanszírozásként maradnak már meg a jövő évi költségvetésben, hanem bekerül az elismert kasszák közé, a teljesítményfinanszírozásba a CT, az MRI, a művesekezelés és ez egy szabályozottságot jelent a társadalombizto sítás ellátásai között. Természetesen én magam azok közé tartozom, akik pozitív döntésnek tartják azt, hogy nem lesz a jövő évben olyan kötelezettségük az állampolgároknak, hogy fizetni kelljen bizonyos krónikus kórházi, egészségügyi szolgáltatások esetébe n. Hiányosságnak tartom, hogy a működési költségvetés nem elég részletes. Még azoknak sem elég részletes, akik részletes tájékoztatást, háttérinformációt kaptak a társadalombiztosítástól; mind az egészségpénztár, mind a nyugdíjalap működési kiadásairól. Ez t bővebben kellene indokolni. Hiányolom, hogy a gyógyszerkiadásokról jelentős vita folyik és erős a véleménykülönbség a kormány és az egészségpénztár között, a vényellenőrzés rendszerének bevezetése azonban évek óta csúszik, és kevés a remény, hogy '96ban bevezetésre kerül, pedig ennek milliárdos hozadéka lehet. Nem látom a rokkantosítás rendszerének módosítására irányuló törekvéseket. A táppénzszabályokat általában szigorítjuk, vagy pontosabban: áthárítjuk az emelkedő költségek egyharmadát a munkáltatóra, de táppénzellenőrzésről, a konkrét napi folyamatok kézbentartásáról nincs szó ebben a költségvetésben. Általában az ellenőrzés, a kiadások megvalósulásának, hatékony felhasználásának az ellenőrzése hiányzik az önkormányzatok munkájából; lehet, hogy éppen a kompetencia hiánya miatt, de hiányzik az önkormányzati tevékenységből. Gondnak tartjuk azt, hogy az egészségügyi kockázatkezelő alapok felhasználásának ellenőrzése sem valósult meg, ezért valószínű, hogy egy sokkal részletesebb felhasználásról szóló igén yt szeretnénk látni a költségvetésben. Egyetértek Szolnoki Andreával, én sem látom jónak, hogy az Országos Egészségpénztár felhatalmazást kapna arra - a szöveg így szól , hogy az egészségügyi ellátások törvényben meghatározott színvonalának és elérhetőség ének érdekében saját maga megkösse ezeket a szerződéseket, miközben egyetlen törvényünk nem szól az egészségügyi ellátások színvonaláról és elérhetőségéről. Tehát felhatalmazás ugyan lenne, de mögötte egy törvény egyelőre nem létezik. Én magam nem tartom j ónak, hogy nem emelkedett a biztosítási ellátások plafonja, ez mintegy 4 milliárdos bevételi lehetőséget jelentett volna a társadalombiztosításnak, és egyetértek azokkal, akik hiányolják az otthonápolás finanszírozását, egyáltalán az egészségügyi ellátás é s a szociális szolgáltatások korrekt elhatárolását a társadalombiztosítási költségvetésben. Kérdezték itt azt - éppen az imént Rott képviselő úr , hogy megjátsszuke egyáltalán a demokráciát. Én nagyon komolyan szeretném mondani, hogy nincs szó megjátszás ról. Nagyon keserves körülmények között, nagyon felelősségteljesen szeretnénk egy valóban kusza helyzetben egy kusza vagy összekuszálódott költségvetésről dönteni. Mégpedig azzal a rendkívül komoly elszántsággal, hogy akiknek eddig nem sikerült megállapodn iuk, azokat megállapodásra és
