Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. november 7 (122. szám) - Barkóczy Gellért (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "A földnevesítés és a földalap szabályozása vagyoni hátrányának viselése" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP):
2035 Tisztelt Országgyűlés! A bizottság javasolja az Országgyű lésnek, hogy ítélje helyesnek az interpellációra adott választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a bizottsági jelentést. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott bi zottsági jelentést 175 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 20 tartózkodás mellett elfogadta. Barkóczy Gellért (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "A földnevesítés és a földalap szabályozása vagyoni hátrányának vis elése" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Barkóczy Gellért képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez "A földnevesítés és a földalap szabályozása vagyoni hátrányának viselése" cí mmel. Megadom a szót Barkóczy Gellért képviselő úrnak. BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 17. §a rendelkezik a földnevesítésről. E törvény szerint különféle földalapokat kellett képezni. A rendelkezés célja az állami gazdasági és a termelőszövetkezeti alkalmazottak ingyenföldhöz való juttatása volt. A törvény a jogosultak személyi körét úgy határozta meg, hogy azt a dolgozót vették figyelembe, aki 1990. január ljén tag vagy alkalmazott volt, és nem változott ez a jogi helyzete a földalap képzésének időpontjában sem. A szövetkezet vezetői, tagjai és alkalmazottai ennek alapján azt feltételezték, hogy a földalap képzését követően az érintettek automatikusan megkapják a földjeiket. A valóságban azonban nem ez történt, mert a juttatásról már nem az előző, a kárpótlási törvény, hanem az úgynevezett második, átmeneti törvény 25. §a rendelkezett. A kárpótlá si törvény és az átmeneti törvény rendelkezései egymásnak ellentmondóan értelmezhetők. A rendelkezések diszharmóniájának kihasználásával a gyakorlatban több esetben diszkriminálták a szövetkezet alapító tagjait, elzárták őket a vagyonnevesítés lehetőségétő l, részükre - üzletrészük arányában - földtulajdont nem biztosítottak. A gyakorlat számára a legnagyobb bizonytalanságot az okozta, hogy a törvény 25. §a csupán azt mondja ki, hogy a földet a tagok és az alkalmazottak tulajdonába kell adni a kárpótlási tö rvény 17. §ában meghatározott mértékben, azonban taxatíve nem sorolja fel, hogy mely tagok és alkalmazottak tulajdonába, vagy minden tag és alkalmazott tulajdonába kelle azt adni. A hiányos és ellentmondó jogi szabályozás több idős családot, gyakran a sz övetkezet alapító tagjait fosztotta meg a jogos földhöz jutás lehetőségétől. (Zaj.) A fentiek alapján kérem államtitkár urat, szíveskedjék válaszolni a következőkre: Helyesnek ítélie, hogy a jogalkotás fogyatékosságainak súlyos vagyoni következményeit a k árpótlásra jogosultak viseljék? Mit javasolna ön annak az alapító tagnak, akit adott esetben - a fenti jogszabályok felhasználásával - megfosztottak tulajdonától? Várom államtitkár úr válaszát.
