Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 10 (113. szám) - Barkóczy Gellért (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "A gabonatermés-átlagok" tárgyában - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP):
1173 A mi a konkrét kérdés körében felmerült, szeretnék néhány megállapításával röviden vitatkozni. Azt hiszem, az az állítás nem állja meg a helyét, hogy a gyerekes családok mindig hátrányos helyzetben vannak a gyermektelenekkel szemben, hiszen mondjuk, ha valak i a budai zöldövezetben egy kétgyermekes családban él, az nyilván jobb helyzetben van, mint mondjuk, ha SzabolcsSzatmár megyében ketten élnek munkanélküli helyzetben. Az is teljesen világos, hogy a 17 milliárd körüli többletbevételhez képest eltörpül az a z 500 millió körüli adminisztrációs többletköltség, amit becsülni lehet. Az igaz persze, hogy a családi pótlék sok családnál a gyerekek felnevelésének egyedüli eszköze, de ez nem vonatkozik arra a körre, ahol megszűnne a továbbiakban a családi pótlék folyó sítása az eredeti törvény szerint, hiszen ezek ennél jóval magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Végső soron azt kérdezi, több lesze az állam pénze, ha megvonják az anyáktól a családi pótlékot. Persze az apáktól vonják meg jellemzően - ezt csak szeretném me gjegyezni, mert általában ők igénylik. De igazából nem úgy néz ki a helyzet, hogy van valahol egy randa állam - bajusszal együtt , aki begyűjti a pénzt... (Szórványos derültség.) .., és galád dolgokat szeretne elkövetni, hanem arról van szó igazából, hogy nem gondoljuk felelősen, miszerint az államadósságot növelni lehet minden határon túl, és nem gondoljuk, hogy - pontosan a jelenlegi családok, a mostani gyerekek terhére - tízhúszharminc évre újabb hatalmas kötelezettségeket lehet vállalni az állam nevéb en. Épp ezért kell a költségvetési egyensúlyt javítani, és ezért kell a családi pótlék tekintetében is megtakarításokat elérni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Barkóczy Gellért (FKGP) - a földművelésü gyi miniszterhez - "A gabonatermésátlagok" tárgyában ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az utolsó kérdés következik, amit Barkóczy Gellért képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, tesz fel a földművelésügyi miniszternek "A ga bonatermésátlagok" tárgyában. Képviselőtársamat illeti a szó. BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! '94ben a búza átlagtermése 4,6 tonna volt hektáronként, '95ben pedig csak 4,2 tonna. Az őszi vetés jól telelt, volt hótakaró is, a tavasz is jó volt; aztán jött a tavaszi csapadék, majd a májusi eső - ami aranyat ért , de még június elején is volt csapadék, tehát optimális időjárás volt, mégis alacsony lett az átlagtermés. A búza olyan növény, hogy ha ell átjuk megfelelő mennyiségű tápanyaggal, jó minőségű vetőmaggal, a kártevők ellen védekezünk - és ha ehhez párosul az előbb említett csapadék , akkor kimagasló termést lehet elérni. Ezért hektáronként legalább 250 kiló vegyes műtrágyát kellene kiszórni őss zel, majd kora tavasszal 100 kiló nitrogén műtrágyát. Sajnos a pénzhiány miatt országosan csak 40 kiló műtrágyát szórnak ki a gazdák hektáronként, ami nagyon kevés. Ugyancsak csekély összeg áll rendelkezésükre a növényvédelemre is. Nem tudják a gazdaságok megadni a földnek, ami jár. A vetőmag ára már 2000 forint plusz áfa, a műtrágya 3400 forint, a vesszőzés költsége is 10 ezer forint hektáronként. A gázolaj már 87 forint literenként! Tehát a ráfordított költségek nagysága már a csillagos eget is veri, enne k dacára - ami most a lényeg: - a vetési támogatás már három éve csak 2000 forint hektáronként, ami nem követi az évenkénti 28 százalékos inflációt. Tehát jogos lenne már a vetési támogatást 3000 forintra felemelni, hogy tudják a termelők finanszírozni a f elmerült költségeket.
