Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a külügyminiszterhez - "A szlovákiai magyarok helyzetével kapcsolatban : Átírja-e a szlovák kormány a Galántai táncokat?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
979 Ezért kérdezem miniszter urat, hogy tartjae magát ahhoz a miniszterelnöki értékeléshez, miszerint a magyarszlovák - általunk már egyoldalúan ratifiká lt - alapszerződés megkötésével javult a helyzet. Várom válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Az interpellációra a külügyminiszter úr válaszol. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A válaszomat szeretném azzal kezdeni - többször elhangzott már, itt ma is elhangzott reggel , hogy természetesen a kormány pontosan látja a negatív tendenciákat, amelyek a magyar kisebbség helyzetében jelentkeznek a szomszédos országokban - a jogaik korlátozására irányuló törekvéseket. Ezeket a kétoldalú találkozókon és a nemzetközi fórumokon, a nemzetközi szervezetekben egyaránt szóvá tesszük; a konkrét relációban sem minden eredmény nélkül, hiszen az alternatív oktatás bevezetésének elhala sztására került sor. Nem állítom, hogy egyedül a kormány tiltakozása hozta ezt az eredményt - de nyilván szerepet játszott benne; vagy: folyik a nyelvtörvény tervezetének véleményeztetése az Európa Tanács szakértőivel - tehát bizonyos eredményeket, úgy érz em, sikerült elérni. A konkrét probléma azonban, amely ilyenkor jelentkezik, többnyire okozat, és érdemes - annak megoldásán túl - keresni az okok megszüntetésének a lehetőségét. Ennek lehet egyik fontos eszköze az alapszerződés, amely tudvalevőleg kötelez ő jogi érvényű dokumentum, mégpedig a belső törvényhozást megelőző dokumentum. A magyarszlovák alapszerződés jelentőségét éppen az adja, hogy három fontos nemzetközi dokumentumot, amelyek együttesen a legátfogóbban ölelik föl a kisebbségi jogok kérdését: az ENSZ közgyűlésének 1992es nyilatkozata a kisebbségi jogokról, az EBEÉ koppenhágai értekezletének 1990es záróokmánya a kisebbségi jogokról és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201. számú, sokat emlegetett ajánlása előírásait a kétoldalú szerző dést kötelező érvényű normának minősíti, amelyeknek alkalmazása a két félre nézve kötelezettséggel jár. Soha nem állítottuk, hogy az alapszerződés azonnal változást hoz akár a magyarszlovák kapcsolatokban, akár a szlovákiai magyar kisebbség helyzetében. A zt mondtuk - és mondom ma is , hogy egy kiindulópontot jelent, egy feltételrendszert tartalmaz. Számomra kicsit különös, hogy azok, akik ellenezték a magyarszlovák alapszerződés parlamenti ratifikálását, akik programnak tűzték ki a ratifikálás - legalább is - elhalasztását, azok most az érvényesülést kérik számon - miközben persze, sajnos, a szlovák parlament nem hagyta jóvá, tehát Szlovákiában a dokumentum még nem lépett érvénybe; ez a novemberre ígért ratifikálást fogja követni. Amit pedig képviselő úr e llentmondásként vélt fölfedezni Horn Gyula miniszterelnök és SzentIványi István szavaiban: védekezhetnék azzal, hogy egy másfél éves kormány nem tud olyan pontosan fogalmazni, mint, mondjuk, egy kormány a negyedik évében, de azt hiszem, inkább érdemesebb azt megnézni, hogy milyen szövegösszefüggésben hangzott el ez a két nyilatkozat. Horn Gyula az idézet szerint is a kétoldalú kapcsolatokról beszélt, amelyek jól alakulnak; SzentIványi István a szlovákiai, romániai és szerbiai, vajdasági magyarság helyzeté ről - amelyben kétségtelen a romlás. Nos, a magyarszlovák kapcsolatokban csak néhány dolog, emlékeztetőül: az árucsereforgalom jelentősen bővült; megállapodás született a szigetközi vízpótlásról; új határátkelőhelyek nyíltak, és megállapodás született a Mária Valéria híd újjáépítéséről. Tehát állítom igenis, hogy a kapcsolatok jól alakulnak, ehhez az alapszerződés hozzájárult, miközben a szlovákiai magyarság helyzetében igenis vannak aggasztó jelenségek. Ezek ellen a kétoldalú kapcsolatokban, a nemzetközi fórumokon eddig is fölléptünk, a továbbiakban is föl kívánunk lépni, és ezek kiküszöbölése fontos eszközének tekintjük az alapszerződést. Köszönöm a figyelmet, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánykoalíció padsoraiban.)