Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - Dr. Gáspár Miklós (KDNP) - a pénzügyminiszterhez - "Milyen konzekvenciákat von le a pénzügyminiszter a csomagját érintő újabb alkotmánybírósági döntésekből?" címmel - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter:
957 Miniszter Úr! Az ön programját nemcsak az Alkotmánybíróság találta könnyűnek, de komoly közgazdászok is megfogalmazták vele szemben szakmai ellenvéleményüket. (14.20) Próbálte ön e közgazdasági szakem berekkel komoly szakmai vitán egyeztetni, ahogy önök ezt a választások előtt és a kormányprogramban is megígérték? Az a kísérlet, amely az ön magabiztos vezénylete alatt zajlik, végzetes lehet az ország jövőjére nézve. Ezt a hatalmas felelősséget - az orsz ág jelen helyzetében - még a legjobb szándék mellett sem vállalhatja egyetlen ember; különösen akkor nem, ha erkölcsi tőkéje olyannyira megkopott, mint az öné. Igazságos közteherviselés címén csak hiteles ember kérhet további áldozatot azoktól, akiknek az élete eddig is többnyire áldozatok sorozatából állt. A személyes példaadás teljes hiánya miatt az ön programja még akkor is rendkívül visszatetsző, ha őszintén azt hiszi, hogy mindezzel az ország javát szolgálja. Mindezek alapján kérdezem miniszter urat, h ogy milyen konzekvenciákat von le a csomagját érintő újabb alkotmánybírósági döntésből: az Európában szokásos konzekvenciát, vagy pedig magatartásával azt segíti elő, hogy tovább sodródjunk a Balkán felé? (Szórványos taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖ K (dr. Salamon László) : Miniszter úré a szó. DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Háromféle konzekvenciát vonok le abból a tényből, hogy az Alkotmánybíróság a kormá nyprogram bizonyos elemeit nem fogadta el. Az egyik konzekvencia, következtetés, tanulság az, hogy ezeket a döntéseket valóban szakmailag jobban elő kell készíteni, illetve még inkább azt, hogy társadalmilag és politikailag kell jobban előkészíteni - mert bármennyire is indokolja az azonnali cselekvést az ország helyzete, hogyha ezeket az intézkedéseket nem tudjuk megfelelőképpen elfogadtatni a társadalommal, akkor még a legjobb intézkedések is részben hiábavalóak lehetnek. Ilyen értelemben tehát mindenképp en elfogadom az Alkotmánybíróságnak azt az intelmét, miszerint több időt kell hagyni az állampolgároknak bizonyos komoly változásokhoz való alkalmazkodásra. Fontosnak tartom például azt, hogy a családi pótlék, a gyermektámogatási rendszer megváltoztatása k apcsán bizonyos minimális átmeneti időszakot az Alkotmánybíróság előír. Ezért is vagyunk abban a hiszemben, hogy az államháztartási reform kapcsán jóval az intézkedések megjelenése előtt a rendelkezéseinket széles körű társadalmi vitára bocsátjuk, és így f ogjuk őket bevezetni. A másik konzekvencia, amit levonok, az, hogy természetesen az Alkotmánybíróság sem csalhatatlan. Van jó néhány olyan kérdés, amelyben egyszerűen szakmailag nem jutottak helyes következtetésre, pontosan azért, mert olyan jogi premisszá kból indultak ki, amelyek a közgazdasági logikát egyszerűen nélkülözik. Így például abból a fikcióból indultak ki, hogy a társadalombiztosítás az egy biztosítási rendszer; holott Magyarországon mindenki tudja - és ebben a közgazdász szakértők között teljes egyetértés uralkodik , hogy ez nem egy biztosítási rendszer. Következésképpen minden olyan kifogás, ami ennek a biztosítási voltából kiindulva kérdőjelezi meg az intézkedéseinket, nem állja meg a helyét. A harmadikféle következtetés... ELNÖK (dr. Salamon László) : A felszólalási idő letelt. DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter : Akkor letelt... (Taps az MSZP padsoraiban.)
