Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - A devizáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
946 rendszerváltozás miatt is, a különféle módosítások, rendeleti szabályozások pedig szinte áttekinthetetlenné tették ezt a jogterületet. Az Európai Unióhoz közelítésünk és a jogharmonizációs igények ugyancsak új devizajogot kívántak, amely világos, áttekin thető a külföldi vállalkozók és pénzemberek számára is. Az új devizatörvény elkészítése és benyújtása tehát szükségessé vált, és most épp azt vizsgáljuk, hogy a szükséges törvényjavaslat, az időszerű törvényjavaslat mennyiben felel meg különböző követelmén yeknek. Egyebek között például annak is, hogy a magyar állampolgárok és a külföldiek számára egyaránt valamiféle stabil szabályozást fejezzen ki. Most rátérek az általam jelzett kérdésre, ez pedig a forint konvertibilitásával összefüggő probléma. Valóban k onvertibilisé válike a forint? Napok, de inkább hetek óta kormánytagok, koalícióvezetők - legutóbb a Nemzeti Bank elnöke - hirdetik sajtóban, rádióban, népgyűlésen, hogy a kormány újabb korszakos sikert ért el, mivel a most tárgyalandó devizatörvényjavas lat elfogadásával konvertibilisé válik a forint, az állampolgár pedig tetszése szerint juthat külföldi valutához. (12.20) Maga az államtitkár úr is azt mondta, hogy akinek van forintja, annak van devizája is. Nem tudom, hogy maga ez a megközelítés is túl s zerencsése, mert ez valahogy arra utal, ami egyébként magának a törvényjavaslatnak az egész szelleméből kitűnik, hogy akinek van pénze, annak van devizája, meg vannak különleges jogai is, de erre majd még visszatérek. Mindez így, ebben az összefüggésben, ebben a formában, hogy a forint ezzel a törvényjavaslattal konvertibilisé válik, ha finom akarok lenni, akkor költői túlzás, ha erőteljesebb kifejezést használok, akkor félrevezető hazugság. Valójában ugyanis a forint bizonyos korlátozott értelemben eddig is konvertibilis volt, és ehhez képest ez a jogszabálytervezet, ez a törvényjavaslat csak árnyalatnyi előrehaladást jelent. Itt most nem szólok a vállalati, vállalkozói szféráról, mert normális folyó ü zleteihez eddig is kapott devizát minden külön eljárás nélkül, és ez továbbra sem változik, és maga a kormánypropaganda is az egyének, az állampolgárok részére megnyitott konvertibilitást emeli ki. Az állampolgár eddig is kaphatott útlevél, valutalap és sz emélyi igazolvány mellett külföldi utazási költségeire évi 800 dollárnak megfelelő valutát, illetve devizát. Az új devizatörvényjavaslat szerint ez alapvetően nem változik. Mindössze felhatalmazást kap a kormány, hogy az évi 800 dollárt felemelje - persze arra is felhatalmazást kap, hogy csökkentse , felemelje, mondjuk, 1000 dollárra. Az az állampolgár, akinek lesz - a jelenlegi árfolyamon - 136 ezer forintja külföldi utazásra, örülni fog, hogy erre ezt a 25 százalékkal több valutát megkapja. Ettől azonba n még nem válik konvertibilisé a forint! És nem jut tetszés szerinti valutamennyiséghez az állampolgár! Nagy garral kürtölik közzé, hogy igen ám, de a törvényjavaslat szerint az állampolgár mennyiségi korlátozás nélkül használhatja fel bankszámláját "a kül földi tartózkodásának ideje alatt az ott felmerülő idegenforgalmi szolgáltatások költségeinek fedezésére". Tudniillik itt vásárolhat devizát. Ezt mondja ki a törvényjavaslat 20. § (3) bekezdése. Tény, hogy itt összegszerű korlátozás nincs. De a törvényjava slat több helyen is körülhatárolja, hogy a bankszámla révén vásárolt devizát mire lehet felhasználni. Gyakorlatilag külföldi utazásra, étteremre, menetjegyre, s ezt a devizahatóság utólag ellenőrizheti. A törvényjavaslat tehát a számlatulajdonosok, a hitel kártyával rendelkezők számára pozitív diszkriminációt biztosít. És azok részére is, akik olyan hitelkártyával rendelkeznek, amellyel forintdevizakonverziót lehet végrehajtani. Önök is ugyanolyan jól tudják, mint én, hogy ilyen hitelkártyákkal az állampolg árok igen szűk rétege rendelkezik. Az is nyilvánvaló, hogy ez a szűk réteg a tehetősebb állampolgárok köre. A kormány tehát - és ezt most fordítsuk le az egyszerű, közérthető nyelvre - a gazdagok számára teszi lehetővé, hogy több valutához jussanak, mint a z átlag állampolgár, és ezt nagyon jól kifejezte az államtitkár úr is, amikor azt mondta, hogy "akinek pénze van, annak devizája is van". Ez az érem egyik oldala.
