Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat, valamint a vámtarifáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP
929 magyar sajátosságokat kell figyelembe venni. Például teljes vámmentességet kell adni azon országok számára, amelyek nekünk is, a mi termékeinkre is megadják. Ugyanakkor kemény vámmal kell sújtan i a külföldről beáramló mezőgazdasági árut, és mindazon ipari termékeket, amelyeket Magyarországon is tudunk gyártani, hogy ezzel is védjük a magyar termelést, hogy a magyar mezőgazdasági termékeket elsősorban Magyarországon el tudjuk adni. Nem lehet megen gedni azt, hogy nincsenek védővámjaink és ezeknek a vámoknak elsősorban a magyar érdekeket kell képviselni, nem szabad mindenáron a nemzetközi érdekeket figyelembe venni, mindenáron kapcsolódni a nemzetközi szinten kialakult vámrendszerekhez. Örvendetes ez a törekvés, de nem szabad átesni a ló másik oldalára, hogy a magyar érdekeket szem elől tévesszük. A T/1300as törvénytervezet nem magyar érdekeket képvisel. Nem a magyar gazdaság és vállalkozók érdekeit képviseli. Úgy gondolom, hogy kiszolgáltatja a magy ar vállalkozókat a Magyarországon monopolhelyzetben lévő külföldi, nemzetközi pénzzel működtetett vállalatoknak. Éppen ezért tisztelettel javaslom az előterjesztőnek, vonja vissza a törvényjavaslatot a T/1294. számú vámtarifatörvénytervezettel együtt. Egy pár szót szeretnék szólni e vámtarifatörvénytervezetről. Ez semmiképpen nem nevezhető törvénytervezetnek, hiszen nincs tartalma. Semmi más nincs a törvénytervezetnek mondott leírásban, mint az, hogy megtudjuk, mi a vámtarifa, mi a vámtétel, mi a vámtarif a mértéke, mikor lehet csökkenteni és emelni. Viszont tartalmaz egy nagyon lényeges momentumot, éspedig azt, hogy teljhatalmúlag felhatalmazza a pénzügyminisztert és az ipari minisztert a vámtétel értékének bármikori eltérítésére. Tartalmaz még egy fontos momentumot, azt, hogy a vámtarifa bizottsághoz bárki panasszal, kérdéssel fordulhat, ez a vámtarifa bizottság bírálja el a hozzá fordulókat. Igen ám, de nem hatóságként működik ez a bizottság, hanem a pénzügyminiszter és az ipari miniszter felügyelete alat t működik. Tehát ha bármi probléma van, bizonyos lobbyknak az azonnali vámeltérítéssel előnyöket biztosít a pénzügyminiszter és az ipari miniszter, akkor az ellenük felhozott panaszt az általuk felügyelt bizottság fogja elbírálni. Tisztelt Képviselőtársaim ! A magyarság, a magyar vállalkozók és a magyar gazdaság fennmaradása érdekében tisztelettel kérem önöket, hogy e törvényjavaslatot ne szavazzák meg. Kérem önöket, ne legyenek cinkosai a magyarság érdekeit a nemzetközi csoportok érdekeinek kiszolgáló törvé ny előterjesztőinek. Köszönöm a szót. (Taps az FKGP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Latorcai János képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. LATORCAI JÁNOS , a KDNP k épviselőcsoport részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szakmai körökben egyértelmű, hogy a vámpolitika - ha kissé leegyszerűsített is ez a megfogalmazás - lényegében nem más, mint a gazdaság, még ezen is túlmutató an az ország megkívánt társadalmi, gazdasági céljainak megvalósítását biztosító eszköz, eszközrendszer. Joggal tehető fel a kérdés, hogy a törvénytervezet szerinti vámeljárási és vámpolitikai elvek milyen keretfeltételeket teremtenek a gazdaság, a vállalko zások élénkítéséhez, az ipari és mezőgazdasági termelés feltételeinek javításához, a hazai erőforrások jobb kiaknázásához, a versenyképesség fokozásához, a lehetséges piacvédelemhez, az infláció elleni küzdelemhez. Kérdés az is, hogy a szabályozás új eleme i biztosítjáke az államháztartás és elsődlegesen a központi költségvetés egyensúlyi helyzetének javítását, az adóbeszedés szigorítását és a feketegazdaság elleni küzdelmet, mindezeken túl hogyan szolgálják az Európai Unióval kötött európa megállapodásban vállalt jogharmonizációs feladatok teljesítését is. Ez utóbbi témakörnél a válasz könnyen megadható. A törvényjavaslatban az európai jogharmonizációs törekvések erőteljesen dominálnak és ez így helyes. Azonban joggal vetődik fel az a kérdés is, hogy a jele nlegi
