Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 3 (111. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
909 előtti felszólalásomnak, mert a párt frakcióját és tagjait, szimpatizánsait rendkívüli mértékben aggasztja az a helyzet, ami a felsőoktatás területén kialakult. Szeretném felhívni a művelődésügyi kormányzat figyelmét, hogy nem egyszerűen tandíjkérdésről van szó, hanem a magyar jövőről, hiszen a kormányzat által javasolt megoldás, a centralizáció a polgárosodás igényével szembenáll, a teljesít ménykényszert kiiktatja, és egy olyan helyzetet teremt, hogy egyik oldalról a liberális művelődésügyi kormányzat arra hivatkozik, hogy általános liberalizációt akar az oktatás területén is, közben visszanyúl a sztálinista centralizációhoz, hiszen az elképz elése szerint létrejövő egyetemi centrumok tulajdonképpen egyegy agyaglábon álló Vörös Csepelt idéznek fel. Ezzel szemben a Független Kisgazdapárt a megoldást abban látja, és javasolja is rögtön az ország nyilvánossága előtt a művelődésügyi kormányzatnak, hogy az állami finanszírozás fenntartása mellett az eddigiektől eltérő módon ossza el a pénzt a továbbtanuló egyetemisták között. (9.20) Ennek módja lehetne, hogy a diák választhassa meg, melyik egyetemen kívánná a tanulmányait folytatni, hová vigye a ráe ső normatíva szerinti pénzt, és ennek a megoldása érdekében fel kellene oldani az egyetemalapításnak azt a tilalmát, ami gyakorlatilag rendkívüli módon megnehezíti új egyetem, főiskola vagy kar létesítését. Úgy gondoljuk, hogy teljes szabadságot kellene ad ni egyetem, egyetemi kar vagy egyetemi szak alapítására. Ha egy olyan versengés alakulhatna ki, hogy melyik szabadon alapuló egyetemre vinné a több diák a ráeső normatívát, akkor kialakulhatna egy olyan helyzet, hogy lennének egyetemek, amelyek egyáltalán nem kérnének tandíjat, lennének egyetemek, amelyek kérnének, esetleg tönkremennének. Ugyanakkor egy olyan rendszerét lehetne kialakítani az egyetemeknek, hogy az egyházi egyetemek, amelyek nagy hírűek és óriási számú vidéki diákságnak adtak továbbtanulási lehetőséget, megjelenhetnének a versenyporondon, megjelenhetnének az önkormányzatok a különböző egyetemeikkel. Gondolják csak el képviselőtársaim, mit jelentene, ha adott esetben Eger - amely már régóta szeretett volna egyetemhez jutni - végre egyetemet al apíthatna; vagy Kecskemét vagy Nyíregyháza vagy Szombathely vagy Székesfehérvár. Tehát úgy gondolom, ez egyben az önkormányzatoknak egy hallatlan lendületet, fejlődési lehetőséget adna. És miután igen sok család ilyen módon a gyerekét tovább taníttathatná, megszűnne az a monopolhelyzet, amely eddig a liberál nómenklatúra szerint a burzsoázia gyerekeinek tette lehetővé a továbbtanulás jogát. Tehát a Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy ez egyben egy nagyon jelentős hangulatjavító intézkedés is lenne, me rt az a sok tízezer család, amelynek a gyereke tovább tanulhatna, úgy látná, hogy lehetőséghez jut ebben az országban. Ez egyben a fiataloknál meglévő óriási munkanélküliség felszámolását is jelentené, az egyetemek között pedig egy olyan versengést indítan a meg, részben az egyetemi oktatók között is, másrészt az egyetemek között, amelynek hasznát végül is a lényegesen magasabb színvonalú oktatásban az egész társadalom látná. Ez a Független Kisgazdapárt javaslata. Kérem a művelődési kormányzatot, ennek alapj án oldja meg az egyetemisták problémáját. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces viszontválaszra megadom a szót Szabó Zoltán művelődési és közoktatási államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási m inisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt megköszönöm Torgyán képviselő úrnak, hogy ismertette a tisztelt Házzal és az ország nyilvánosságával a normatív finanszírozás lényegét, amelyre az 1996os költségvetés során - legalá bbis részlegesen - át kíván térni a művelődési kormányzat, együttesen a felsőoktatási intézményekkel. Képviselő úr téved; semmiféle egyetemalapítási tilalom nincs pillanatnyilag érvényben. Pusztán létezik egy országos akkreditációs bizottság, amely gondjá t viseli annak, hogy az alakuló egyetemek,
