Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
893 Bármi is legyen a véleményünk, nyilvánvalóan eltér, sokféleképpen vélekedhetünk Mečiar miniszterelnök úrról, de az igaz, hogy az akkor aláírt 400 köbméter/másodperces megállapodást Szlovákia a mai napig tartja és nagyon reméljük, hogy fogja is tartani. Képviselőtársam szíves figyelmébe ajánlom az alapszerződés 9. cikkelyét, mert valószínűleg ez elkerülte a figyelmé t. Ez a 9. cikkely ugyanis rendelkezik arról, hogy mind a nukleáris, mind az egyéb környezeti károkkal kapcsolatban egy új megállapodást kell kötni - az alapszerződés alapján - a két országnak. Az erre vonatkozó tárgyalások egyébként folynak, a Környezetvé delmi Minisztérium be tud számolni ennek az állásáról. Bár az előbb említettem, hogy széles körű jogi alapjai vannak a nukleáris biztonságnak, illetve a nukleáris kárfelelősségnek nemzetközi jogi alapjai is vannak, mi ezt még külön, kétoldalú alapon is meg kívánjuk erősíteni és úgy tűnik, hogy ez sikerülni is fog. Szeretném megnyugtatni képviselőtársunkat, hogy természetesen a kormány nem tétlenkedett abban a tekintetben sem, hogy felmérje az esetleges veszélyeket és az azokra való felkészülést. Ennek érdek ében elkészült az országos nukleárisbalesetelhárítási terv, intézkedési terv, és ez már kitér az esetleges balesetek következményeinek elhárítására, korai előrejelzésére, illetőleg a szükséges lépések megtételére, adott esetben akár az evakuációra is. Min dezek persze szörnyen hangzanak, ha itt erről beszélünk, és bár nem sokan hallgatnak minket - azt hiszem, nem sokkal többen, mint ahányan itt a teremben vagyunk , de azért rögtön hozzá kell tenni, hogy itt matematikailag is minimális esélyekről van szó. T ehát amikor sokat beszélünk róla, az azért van, mert nekünk ezzel is foglalkoznunk kell, de egyikünk sem gondolhatja, hogy ezek a kockázatok valóban olyan súlyosak és olyan nagyságrendűek lennének, mint amelyek bármelyik pillanatban fenyegethetik a határ m entén élő lakosságot vagy akár Budapest lakosságát is, hiszen egy extrém esetben valóban Budapestet is érintené. Nem hiszem, hogy bármiféle kártérítést kérhetnénk azért, hogy a határ menti termelők a termékeiket nem tudják eladni, egészen addig, amíg nem t udjuk egyértelműen bizonyítani, hogy ilyen kár érte őket. Gondoljunk arra, hogy Paks milyen körzetében kellene kártérítést fizetni az ottani mezőgazdasági termelőknek, ha nem tudják eladni a termékeiket. Bár őszintén szólva egyetlenegy olyan termelővel sem beszéltem abból a térségből, aki ezt szóvá tette volna. Ha valóban van ilyen baj és kár, akkor ez egy jogos igény, és a nemzetközi szerződések alapján - amelyekre hivatkoztam , tehát elsősorban a párizsi kárfelelősségi egyezmény alapján ezt lehet érvénye síteni. Tehát ha egyértelmű, hogy egy termelőtől, aki 70 kilométerre van az épülő mohi erőműtől és korábban exportált, most emiatt tagadják meg a jogot, akkor ő joggal lép fel a jelenlegi egyezmények alapján is kártérítési igénnyel. Izsó Mihály képviselőtá rsam alapgondolataival én egyetértek, és azzal a realitásérzékkel is, ahogy ezt megközelítette. Ez többékevéssé megfelel annak, ahogy a magyar kormány is látja a helyzetet; valóban arra törekszünk, hogy Bohumicének legalább azt a két reaktorblokkját, amel y ténylegesen nagyon korszerűtlen a négyből, minél hamarabb helyezzék üzemen kívül. Erre vonatkozóan talán vannak megalapozott reményeink, hogy ez megtörténik. Ez nemcsak minket érint, Bohumice egyébként sokkal inkább érinti Ausztriát, mint minket területi elhelyezkedése miatt. Ezt fontos célnak tekintjük és reméljük, hogy meg is valósulhat. Végezetül két kormánypárti képviselőtársamhoz: a legrövidebben Sződi Imréhez és Bauer Tamáshoz, hiszen egyetértek mindennel, amit elmondtak. Én is abból indulok ki, hog y a környezetvédelmi bizottság által készített módosító indítvány jó, az a kormány számára elfogadható indítvány; örülök annak, hogy a parlament foglalkozik ezzel a kérdéssel, tehát ezt támogatni tudom. Természetesen a technikai módosítást mindenképpen vég re kell hajtani, mert szeptember 15e elmúlt, akármit is csinálunk; november 30., december 15., bármi elképzelhető egy csatlakozó módosító indítvánnyal. Én ennek a magam részéről persze csak örülni tudok, de késztetni nem tudom a képviselőtársaimat arra, h ogy megfogadják Bauer Tamás képviselőtársunk javaslatát, aki kifejezte elégedettségét a kormány eddigi lépései kapcsán. Ez természetesen önökön áll, ahogy meg tudják
