Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. LEITNER GÁBOR (KDNP):
884 Szintén hibás az a hiedelem, hogy Mohit azért kell felépíteni, hogy a jászapátszentmihályi erőművet le lehessen állítani. Jászapátszentmihály egy olyan nagy rizikó, amit mindenképpen azonnal le kell állítani. A dol got technikai oldalról megvizsgálva meg kell jegyeznem, hogy Szlovákia 1994ben 6,9 gigawatt áramot termelt, de az előző évben, 1993ban csak 3,8 gigawattra volt belső használatra szüksége. (20.00) Ez egy 84 százalékos kapacitástartalékot jelent. Ez, úgy g ondolom, ékes bizonyíték, hogy a mohi atomerőmű építése energiapolitikai szempontból teljesen felesleges. Szlovákia a mohi termelés 50 százalékát exportálni szeretné. Ezt egy BBCinterjúban közölték. De, hogy az ott nyert áramot NyugatEurópába transzportá lni tudja, Ausztrián keresztül kéne a vezetékeknek haladniuk. Ez csak az osztrákoknak minimum 30 milliárd schillingbe kerülne. Nem valószínű, hogy az amúgy is az atomenergiát ellenző Ausztria ezt a tervet támogatná. Ezt az osztrák iparügyi miniszter, dr. S chüssel az osztrák parlament előtt ki is jelentette. Fontos megjegyezni, hogy talán a nyitás előtt érthető lett volna, ha Szlovákia a veszélyes, technikailag elavult szovjet típusú reaktor mellett döntött volna, de ma ez a döntés az illetékesek részéről te ljes felelőtlenségre vall, amit semmivel sem lehet megmagyarázni. Akik Mohit akarják, nem számolnak cselekedetük külpolitikai negatív hatásával, valamint a hosszú távú gazdaságpolitika esetleges katasztrofális következményeivel. Amit Szlovákia most csinál - nevezetesen: nem teljesíti a nyugat által megkívánt biztonsági feltételeket, hogy megkapja az oly nagyon áhított nyugati hiteleket, és cserébe, a biztonság katasztrofális rovására, az elavult és veszélyes orosz technológiát választotta , nem más, mint e gy otromba zsarolási szándék a külföld felé. Mindenki megértheti, hogy Magyarország nem akar egy esetleges atomkatasztrófát - á la Csernobilt - határától egypár kilométerre megtűrni. A kormánynak kötelessége minden lehetséges eszközzel megakadályozni, hogy Mohi üzembe helyeződjön. Mindenkinek világosan kell látnia, hogy nem létezik biztos atomerőmű, és az atompolitika egy felelőtlen ökonómiai tévedés. És mivel sem ökonómiai érvek, sem ökológiai biztonság nincs biztosítva, Mohit minden erőnkkel meg kell gáto lni. Sajnos meg kell jegyeznem, hogy a kormány itt is felsült. Alig tett valamit, hogy a mohi atomerőmű felépítését megakadályozza. Neki fontosabb volt a politikai show, a látszólagos baráti viszony, mint saját állampolgárainak a biztonsága. Csak ilyen öss zefüggésben tudom értelmezni Horn Gyula miniszterelnök úr parlamenti napirend előtti felszólalását 1995. szeptember 4én: "Jól alakulnak a kapcsolataink Szlovákiával is. Meg kell mondanom, személyes tapasztalatom, tények mutatják, hogy Mečiar miniszterelnö k úr szavatartó ember. Legutóbb az ő közreműködésének, a szlovák kormány konstruktivitásának volt köszönhető..." Kérdezem én: mit köszönhetünk Mečiar miniszterelnök úrnak? Hogy eddig szinte egyetlen ígéretét sem teljesítette? Ez jellemez egy szavatartó emb ert? Én nem értem. Ennyire naiv a mi kormányfőnk, vagy képes valóban a politikai show kedvéért a jogos magyar érdekeket feláldozni? Nem fogadhatjuk el, hogy ez a milliók életét és biztonságát érintő téma a kormány részéről - mert ők nem tudnak vagy nem aka rnak ellene fellépni - bagatellizált, félvállról kezelt témává váljon. Nem tudunk egyetérteni azzal a kormánypolitikával, amit a miniszterelnök úr és miniszterei állandóan hangoztatnak, hogy nem szabad kritikusan megszólalni és ezzel élezni a viszonyt Szlo vákiával ebben a kérdésben, lévén, hogy akkor elvész annak a lehetősége, hogy az úgyis mindenféle körülmények között felépülő atomerőmű biztonsági kérdéseiről értelmes diskurzust lehessen folytatni északi szomszédainkkal. Tökéletesen egyetértek Deutsch Tam ás képviselőtársammal, aki azt mondta: "Elfogadhatatlan és felelőtlen az a külpolitikai gondolkodásmód, amelyik egyenlőségjelet kíván tenni nemzeti érdekeink
