Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. október 2 (110. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZŐDI IMRE (MSZP):
881 természetvédelem egy általános, fokozatosan szinte az egész országra kiterjedő tevékenység, amelyben tulajdonképpen a vidéken élő emberek, a gazdálkodók kell hogy szerepet kapjanak. Már két héttel ezelőtt is elhangzott, hogy mi szegények vagyunk, mi nem tudjuk megvalósítani azt a táblázatot, amit ez az anyag tartalmaz, hogy a farmer mennyit kap a különböző természetvédelmi tevék enységekért. Tudom, hogy NagyBritanniában - vagy az Egyesült Királyságban - több pénz áll rendelkezésre, de tendenciájában legalább kövessük ezt az irányzatot! Ez az anyag ismer olyat, hogy "countryside stewardship" - hogy a vidéknek az intézője valaki, a sáfárja. Ezért, ha ebbe a programba belép a gazdálkodó, hektáronként 15től 275 fontig terjedő összeget kap. Következésképpen én azt gondolom arról a koncepcióról, amit nálunk Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen több professzor is kifejtett nekem, hogy úgy kell megoldani a természetvédelem problémáját, hogy hadd örüljenek a természetvédők, csináljunk nekik védett parkokat, természetvédelmi területeket, mi pedig máshol folytatjuk az intenzív mezőgazdaságot, mert az csak úgy hatékony, sok vegyszer és műtrá gya használatával - úgy gondolom, hogy a Magyar Köztársaság teljes területe védett terület, legföljebb - ahogy az itt már mások beszédeiben világosan elhangzott - fokozatok vannak ebben. Tehát végül is igaz, megértettem: ideiglenes dologról, néhány ezer he ktárról van szó. De úgy gondolom, mivel ez ki van ragadva egy összefüggésrendszerből, amely összefüggésrendszer még mindig egy elavult természetvédelmi szemléletet és koncepciót képvisel, ezért nem lenne most rettenetesen nagy presztízsveszteség a kormán y számára, ha ezt a törvényt tényleg visszavonná és elkészítené a természetvédelem korszerű koncepcióját, és abból kiderülne, melyek azok a területek, ahol - a legtöbb ellenzéki képviselő is elismerte - esetleg tényleg szükséges az állami tulajdonba vétel. De itt ez a törvény, a címével ellentétben, pusztán arról szól, hogy a kárpótlás, illetve a részaránytulajdonok kijelölése után magántulajdonba került területeket vissza akarja venni! Ez lenne a helyes címe a törvénytervezetnek is - ez nem a természetvéde lemről szól! És elnézést kérek, hogy ilyen keményen beszélek; az jogosít föl erre - bár félreértés volt, már elhangzott ez is , hogy a mezőgazdasági bizottság elutasította ezt a törvényjavaslatot. Abban is szakemberek vannak! Az előző alkalommal a Szocial ista Párt oldaláról olyan hozzászólás hangzott el, amely szinte szó szerint - meg tudom mutatni a jegyzőkönyvből is meg az én jegyzeteim alapján - azokat a kifogásokat hozta föl, amit én magam is fölírtam. Akkor is hangsúlyoztam - és némelyekkel egyet lehe tett érteni , hogy itt nemzeti ügyről van szó, nem ennek a néhány hektárnak a problémája a kérdés, hanem egy korszerű természetvédelmi koncepciónak a kialakítása, amivel nincs összhangban ez a törvénytervezet. Kérem, hogy ne csináljanak ebből presztízsüg yet, hanem valóban szakmai alapon kellene megnézni a kérdést és másképp hozzáállni, mert változatlanul állítom, hogy ez rossz üzenetet közvetít a társadalomnak. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra ké rt szót Sződi Imre képviselő úr, MSZP. SZŐDI IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző hozzászólásom végén úgy fogalmaztam, hogy a környezetvédelmi bizottság módosító javaslatokat kíván a törvénytervezethez benyújtani. Amikor a bizottság ú gy döntött, hogy ezt általános vitára alkalmasnak tartja, akkor elsősorban az alkotmánybírósági döntést vette figyelembe, és elsősorban azt, amit az államtitkár asszony is hangsúlyozott, hogy a védelmi szintek helyreállítására kötelezett az alkotmánybírósá gi határozat, és azt szerettük volna, hogy a védelmi szintek ne csökkenjenek. Egyetértve sok felvetéssel, bennem is érlelődik az a gondolat, hogy a bizottsági ülésen át kellene tekinteni azt, hogy egy egységes természetvédelmi törvénnyel összhangban kerülj ön ez a törvénytervezet újra a parlament elé. Nem ismerem ugyan ennek a metódusát és a módját, de biztos, mivel már késésben van az Országgyűlés ennek az alkotmánybírósági határozatnak a végrehajtásával, és ha a tervek szerint az idén idekerül a természetv édelmi törvény - és valójában ez