Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DEUTSCH TAMÁS, a napirendi pont előadója:
814 folyik a mohi atomerőmű építése, méghozzá az eddigieknél is nagyobb biztonsági kockázatot jelentő technológiával, több neves európai atomenergiaügyi szakértő véleménye szerint má r legalább egy évtizede elavult orosz technológiával kívánják befejezni az épülő mohi atomerőművet. Mindez a megítélésünk szerint elegendő indok arra, hogy - még egyszer említsem - a diplomácia bevett eszközeivel, de határozott kormányzati fellépést várhas son el a magyar Országgyűlés és többmillió magyar polgár a magyar külügyi kormányzattól. Egy dolgot még hadd mondjak el az indítványom tartalmáról szólva - pontosabban azt megelőzően. Én nagyon szeretném, hogy akár a mostani, feltehetőleg hosszúra nem nyúl ó általános vitaszakaszban, de a későbbi általános vitaszakaszban is a Paksi Atomerőművel kapcsolatos érvelés megfelelő logikában - vagy a mi véleményünk szerint megfelelő logikában szerepelne ebben a vitában. Nagyon sokszor elhangzott már az indítvány ben yújtását megelőzően az indítvánnyal kapcsolatos bizottsági viták során is, hogy persze, persze könnyű Ausztriának, ahol nincs működő atomerőmű, ezzel szemben a magyar diplomáciának nincs meg az a morális bázisa, amivel kapcsolatban felléphetne Szlovákiával szemben, hisz Magyarországon van egy Paksi Atomerőmű, ráadásul a magyar Paksi Atomerőmű ugyanolyan technológia szerint működne, mint a mohi atomerőmű. Ez utóbbival kapcsolatban szeretnék egy alapvető különbségre utalni, ami az én nullával egyenértékű műsz aki ismereteim mellett is számomra legalábbis érthető: nem érdemes saját magunkról a tétlenség következtében még rosszabb bizonyítványt kiállítani, mint amit esetleg ki lehetne állítani: a Paksi Atomerőmű nemzetközi atomenergiaügyi szervezetek felmérése s zerint a világ húsz legbiztonságosabban működő atomreaktorai közé tartozik, ráadásul a Magyarországon működő Paksi Atomerőmű körül van egy olyan - elnézést a profán, a műszaki emberek fülét feltehetőleg sértő kifejezésért - van egy olyan tok, egy konténmen t, ami jelentős, nagyon súlyos nukleáris balesetek esetén is egy utolsó védőernyőt jelenthet még súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A Mohinál épülő atomerőmű egyetlenegy tervváltozatában sem szerepel ez a tok, ez a konténment, így tehát egy köz epes vagy a közepesnél is csekélyebb jelentőségű üzemi baleset is komoly sugárfertőzéssel és sugárveszéllyel járhat mind a környék lakosságát tekintve, mind pedig az éghajlati viszonyok következtében, hisz az időjárási viszonyok következtében alapvető szél járás Mohi felől Magyarország felé mutat, a magyar lakosság számára. Befejezésül pedig konkrétan az általam benyújtott országgyűlési határozati javaslatról. Ez az országgyűlési határozati javaslat a kormányt két tekintetben kéri fel cselekvésre. Egyrészt a tekintetben, hogy lehetőleg diplomáciai úton tegyen meg mindent a mohi atomerőmű üzembehelyezése ellen, másrészt pedig arra az esetre, amennyiben a mohi atomerőmű üzembehelyezésének megakadályozása érdekében tett magyar diplomáciai lépések nem járnának si kerrel, akkor lehetőleg mind a kétoldalú, mind a többoldalú nemzetközi fórumokon mindent tegyen meg azért, hogy Szlovákia maximális biztonsági garanciákat nyújtson egy esetleges üzemi balesettel kapcsolatban. Én azt gondolom - és ez a környezetvédelmi bizo ttság vitájában felmerült , e célok pontos országgyűlési határozati javaslatban való megfogalmazása kapcsán lehet vita, azt gondolom, hogy itt alapvető tartalmi különbség a parlament környezetvédelmi bizottsága által benyújtott módosító indítvány és az én eredeti indítványom között nincs, stílusbeli, formai, szimbolikus jelentőségbeli különbségek vannak, így tehát én úgy ítélem meg, a legfontosabb cél az, hogy ebben a kérdésben a parlament folytassa le a vitát, a parlament fogadjon el egy olyan országgyűlé si határozati javaslatot, ami valamilyen módon az eddigi magatartáshoz képest aktívabb diplomáciai szerepvállalásra kéri fel a kormányzatot, és e kormányzati tevékenységnek az ellenőrzése kapcsán akár a parlament környezetvédelmi bizottsága, akár a plenári s ülés tűzze újra napirendjére ezt a kérdést, tekintsük át, hogy mennyire elégségesek a végre meginduló kormányzati diplomáciai lépések, és milyen újabb diplomáciai lépések válnak szükségessé. Így tehát én bízom abban, hogy mind a mai napon, mind az
