Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - A mohi atomerőmű építése miatt szükségessé váló kormányzati teendőkről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DEUTSCH TAMÁS, a napirendi pont előadója:
812 Közel fél évvel ezelőtt nyújtottam be a FideszMagyar Polgári Párt nevében az elnök úr által idézett című országgyűlési határozati javaslatot. Azt hiszem, mindannyiunk számára közismert tény, hogy tav asszal igen nagy érdeklődést, hogy ne mondjam, társadalmi tiltakozást váltott ki az az információ, ami akkortájt vált széles körben ismertté, méghozzá az, hogy a szlovák kormány úgy döntött, hogy folytatja és befejezi a Mohovčénél - de mondjuk magyarul: Mo hinál - épülő atomerőműberuházást, márpedig ez az atomerőmű, ez az épülő atomerőmű minden eddigi vizsgálat tanúbizonysága szerint meglehetősen elégtelen biztonsági berendezések mellett, elégtelen biztonsági feltételek mellett épülne meg, és épült ez idáig is. Az is közismert tény, hogy az adott település földrajzi közelsége következtében ez az erőmű, ebben az erőműben esetlegesen előforduló baleset nagyobb veszélyt jelent Magyarország számára bizonyos értelemben, mint akár Szlovákia számára, hisz Mohi péld ául közelebb fekszik Budapesthez, mint Szlovákia fővárosához, Pozsonyhoz. Én azt gondolom, hogy ennek az országgyűlési határozati javaslatnak a parlamenti vitája három szempontból egyedinek tekinthető. Egyedi abból a szempontból, hogy kevés olyan országgyű lési vitatéma van, kevés olyan indítvány van, amely ennyire szorosan és húsba vágóan érintené több millió magyar polgár biztonságát. Azt hiszem, az is szinte példa nélkül álló, hogy egy, parlamenten kívül kirobbant igen komoly politikai vita végül is egy indítvány kapcsán a parlament falai között is megjelenik, és nem pusztán csak napirend előtti hozzászólásokban, nem pusztán csak közismert szerepleosztásokat jelentő azonnali kérdésekben vagy interpellációkban, hanem higgadtabb, érvelőbb vita lehetőségét m egteremtő parlamenti indítvány keretében. És az is egy komoly lehetőség, amire nem sokszor adatik mód, hogy az Országgyűlés egy határozat elfogadásával gyakorolhassa azt az alapvető alkotmányos jogát, hogy ellenőrzi, figyelemmel kíséri a kormányzat tevéken ységét, és amennyiben azt érzékeli, hogy bizonyos tekintetben nem kielégítő a kormány működése, akkor országgyűlési határozati javaslatban támaszt bizonyos elvárásokat a kormánnyal szemben, országgyűlési határozati javaslatban kéri fel a kormányt bizonyos magatartásra. Még mindig elöljáróban annyit hadd mondjak el, hogy messzemenőleg üdvözlendőnek érzem a parlament környezetvédelmi bizottságának, illetve annak vezetésének a konstruktív hozzáállását ehhez az országgyűlési határozati javaslathoz. Ez számomra is és valamennyiünk számára, akik részt vettünk a környezetvédelmi bizottságnak azon az ülésén, amelyik az indítvány általános vitára való alkalmasságáról döntött, világossá válhatott. Ugyanakkor hadd mondjam azt el, hogy nehezen érthető a Külügyminisztéri umnak az a merev álláspontja, ami mindvégig tapasztalható volt az országgyűlési határozati javaslat eddigi parlamenti sorsát illetően. Sajnos tapasztalható volt ez a merev külügyminisztériumi álláspont a külügyi bizottságban is, a környezetvédelmi bizottsá g említett ülésein is, és az elmúlt hetekben a házbizottságban is, amikor mindenfajta indoklás nélkül folyamatosan annak a külügyminisztériumi álláspontnak adott hangot a kormánynak házbizottsági ülésen jelen lévő képviselője, hogy külpolitikai szempontból nem tartja indokoltnak ennek az indítványnak a tárgyalását. Én azt gondolom, hogy lehet természetesen a kormányzatnak ilyen álláspontja, viszont mindenfajta argumentáció, érvelés nélkül nehezen elfogadható ez. Nagyon nagy örömömre szolgál, hogy végre ezen a héten megváltozott a kormánynak, a Külügyminisztériumnak ez az álláspontja, s mód és lehetőség nyílik ennek az indítványnak a tárgyalására. Nyilvánvaló, ez az indítvány, bár első pillantásra vagy lényegét tekintve környezetvédelmi tartalmú, mégis alapve tő külpolitikai kérdéseket itt érint. Evidencia, mégis el kell mondanom, egy ilyen előterjesztésben nem lehet erről nem beszélni, hogy a szlovákmagyar kapcsolatokat alapvetően az elmúlt időszakot illetően három komoly konfliktuscsomag terheli. Nyilvánvaló , ezek közül kiemelkedő az a történelmi gyökérzettel bíró helyzet, konfliktuskör, amelyik a Szlovákiában élő magyar kisebbség kisebbségi jogainak a tiszteletben tartásával vagy tiszteletben nem tartásával összefüggő komoly külpolitikai konfliktusokat jelen ti. Ismert, hogy évek óta feszült viszonyt okoz a
