Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - A felsőoktatás fejlesztésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
780 Reálértékben kell legalább biztosítani a felsőoktatásra fordított összegek mai szinten tartását, még hogyha jelentős fejlesztési összegeket nem is kíván. Ezt szolgálják majd a mi módosító javaslataink. Az t olvassuk az 5. pontban, hogy kétévente számoljon be a kormány arról, hogy mit tesz, mit kíván tenni a program megvalósítása érdekében. Tekintettel arra, hogy az eredetileg a "Felsőoktatás 2000ig" címet viselő dokumentum lassan már az inflációval valoriz álódik, és most már 2005, lehet, hogy a következő felsőoktatási törvény módosításának a vitájában már 2010 lesz ennek a programnak a címe; fontos az, hogy ne tolódhasson ez a végtelenségig, évente számoljon be. Nem jelentős garancia ez, de egy négyéves kor mányzati cikluson belül azt gondolom, a Művelődési Minisztériumnak négy ilyen megpróbáltatás bőven elég feladat, évente számoljon be arról, hogy mit kíván tenni, nem lehet ezt kétévente elhúzni. Ez a dokumentum a mellékletben arról szól, hogy a fejlesztés során a diplomák kibocsátásának a szintjét kívánja megőrizni - a szintjét, noha valamennyien emlékszünk még arra, s ez szerepel néhány oldallal előtte, hogy a hallgatói létszám növekedésének az ígérete mennyire hangsúlyos volt. A hallgatói létszám növekedé sének az ígérete és mellette a diplomakibocsátás szinten tartása az a dilemma, amire itt az előbb Bányász Jánosné felhívta a figyelmet, jelentie a koalíció által hirdetett felsőoktatásfejlesztést, azt, hogy ez egy valódi mennyiségi expanzió is, vagy pedi g pusztán arról van szó, amit itt Bányász Jánosné az előbb megfogalmazott, hogy felvesznek sokkal több diákot, ám a diplomások száma ezzel nem nő semmit, csak erőteljesebb szelekció lesz, s így jön létre a dokumentumban is említett piramisszerű képzési sze rkezet. Azt gondolom, hogy egy ilyen dokumentumnak nem a diplomák számának a szinten tartásáról kell nyilatkoznia - ha egyáltalán nyilatkozik erről , hanem a diplomák minőségének a szinten tartásáról. Ha a diplomák számát kívánjuk szinten tartani, ez - ha nem is durva szavakkal, de az egyszerűség kedvéért - hazugság, becsapása az embereknek. Becsapása, miközben azt ígértük, azt ígérték önök nekik, hogy növekszik majd a hallgatói létszám, többen juthatnak a felemelkedés lehetőségét nyújtó felsőfokú képzéshe z, egyetemi, főiskolai vagy akár postsecondary képzéshez, s ezek után kiderül, lehet, hogy elkezdhetik többen a tanulmányaikat, de ugyanannyian fognak csak végezni, mint amennyien eddig tették - a diplomák számának a szinten tartása ezt jelenti. Lehet, hog y nem ezt akarták írni, vagy nem ezt gondolták, de amit végül is elénk tettek, ebben ez szerepel. Hol kell végrehajtani ezt a bizonyos expanziót, a hallgatói létszám növekedését: a meglévő hagyományos képzési formákban vagy a postsecondary képzésben, a lev elező, esti képzésben - ez egy nagyon nehéz dilemma. Több képviselőtársunk utalt rá, hogy megtévesztik a választópolgárokat, a hallgatóságot, hogyha úgymond, nem teljes értékű végzettséget nyújtó esti, levelező képzés keretében hajtatik vé gre a felsőoktatási expanzió, a hallgatóilétszámnövekedés. Én egy kicsit más véleményen vagyok. Én azt gondolom, hogy ebben az országban még hosszú időn keresztül szükség van esti, levelező képzési formákra sok ok miatt, s elképzelhető, hogy itt is kell e gyfajta mennyiségi növekedés, hallgatói létszámnövekedés, de ennek a minőségéről gondoskodni kell. Erre vonatkozik az önök javaslata, hogy a nem nappali képzéseknek az akkreditációját meg kell oldani. Azonban ez az akkreditáció, a minőségbiztosítás nem vál asztható el a nappali képzésektől. Meggyőződésem, hogy kulcskérdés az, hogy a nem nappali tagozatos képzések akkreditációja is az Országos Akkreditációs Bizottság keretén belül maradjon, legyen annak egy önálló munkabizottsága vagy bármi más. De nem lehet alacsonyabb színvonalú az ott folyó képzés, nem lehet egy külön speciális akkreditációs eljárás, ami ezekre a képzési formákra vonatkozik. Ha strukturálisan különválasztjuk ezt, ennek a veszélye igencsak nő és megáll. Ezért gondolom, hogy kulcskérdés, pont osan annak a kérdése, amit az előbb Kovács Kálmán felvetett, pusztán megtévesztés, egy rosszabb, gyengébb diploma megszerzését jelentie az az ígéret amit ez a koalíció hirdetett, hogy növekszik a hallgatói létszám vagy pedig egy teljes értékű,
