Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 26 (109. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "Bűnsegédje-e az ügyészség az ország kifosztóinak?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész:
755 okoz..." Ebből következik, hogy a kötelesség megszegésével beálló vagyoni hátrány bizonyítása a bűncselekmény megállapításához elegendő. A törvény szövegéből több nem következik ! Kérdéseim a legfőbb ügyész úrhoz: 1. Gyakoroltake politikai nyomást az ügyben az ügyészségre, ki és mikor? 2. Az ügyészi jogértelmezés megfelele a bírói gyakorlatnak? 3. Ha megfelel, kezdeményeztee a 319. § módosítását? 4. Milyen gyakorisággal vizsgál ja felül az alárendelt ügyészségek megszüntető határozatait? 5. Szükségesnek tartjae az elévülési időn belül az ilyen és hasonló ügyek - tehát ahol az ügyészség átvette a védelem szerepét - felülvizsgálatát? (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Még egy kérdésem van, elnök asszony, elnézést: 6. Selmeci ügyész úr hasonló ügyekben hány megszüntető határozatot hozott? Nagy érdeklődéssel várom legfőbb ügyész úr válaszát. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönö m szépen. Tisztelettel arra kérem a képviselő urakat, hogy a három percben ne csak az indokolási részét mondják el az interpellációjuknak, hanem a kérdések is férjenek bele az elkövetkezendő interpellációk esetében. Megadom a szót dr. Györgyi Kálmán legfőb b ügyész úrnak. DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Nagy figyelemmel hallgattam a tisztelt képviselő úr interpellációját; ezért nem is kerülte el a figyelmemet, hogy az interpelláció címében - egy kérdé sbe ágyazva - egy vaskos sértés hangzott el. Ezt illő tisztelettel, de határozottan visszautasítom. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.) Az ügyészség nem bűnsegéd - kérdőjellel sem. A feltett kérdésekre sorban válaszolok: 1. Az ügyben politikai nyomást az ügyészségre senki nem gyakorolt. Az ügyészség az ügyeket a törvények alapján intézi. Ma Magyarországon az ügyészségre nem lehet politikai nyomást gyakorolni; erre biztosíték az ország demokratikus államrendje, az Országgyűlés, a szabad sajtó, de nem utols ósorban maga az ügyészség is. 2. A határozatban leírt értelmezés megfelel a mai bírói gyakorlatnak. 3. Az 1978. évi Btk. büntetni rendelte a társadalmi vagyon hanyag kezelését. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság 1992ben megsemmisítette; az Országgyűlé s 1994ben megalkotta a hanyag kezelés új törvényi tényállását. A törvényjavaslatot a kormány nyújtotta be, ezt nem én kezdeményeztem, de az igazságügyminiszter úr szándékával egyetértettem. 4. Noha a nyomozás során a jogorvoslat valóban egyfokú, a nyomoz ás során hozott határozat utóbb mégis megváltoztatható, akár ismételt panaszra, akár hivatalból. A Legfőbb Ügyészség 1995 első félévében 209 olyan ügyet vizsgált meg, amelyben a jogorvoslatot a törvény szerint már kimerítették, és 19 esetben megváltoztatta a jogerős határozatot. 5. A képviselő úr által említett ügyben a törvénynek megfelelő határozat született, ezt a Legfőbb Ügyészségen lefolytatott ismételt vizsgálat is megerősítette. Az ügyészség által jogerősen lezárt ügy felülvizsgálatára akkor kerül so r, ha olyan új adatok jutnak az ügyészség tudomására, amelyek ezt indokolttá teszik. 6. Selmeci úr igen jól képzett büntetőjogász, nagy gyakorlattal. Nem tudom, hogy a képviselő úr ez esetben mit ért "hasonló" ügyeken; ha olyanokat, amelyekben Selmeci úr a nyomozást megszüntető határozatot hozott, kérem, jelölje meg azt az időszakot, amelyre ezt kéri, az adatokat ki fogom gyűjtetni és készséggel megküldöm önnek.
