Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 25 (108. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság alelnöke:
615 Az állampolgárnak az említett értékhatár felett is lehetséges a vámkezelés, ha az áru nem engedélyköteles. Ez es etben a kereskedelmi forgalom szerinti pénzügyi terheket kell megfizetni. Az állampolgárnak tehát joga lesz a devizafedezet ellenőrzése nélkül bármelyik forgalom lebonyolítására, ha egyébként a törvényi feltételeknek megfelel. Végezetül szeretném kiemelni, hogy a vámtörvényjavaslat a vámigazgatás szervezetének újraszabályozását is érinti. Így tartalmaz rendelkezéseket a vámbevételi és ellenőrzési szervezetre vonatkozóan is, ugyanakkor nyitva hagyja, illetve a kormány és a pénzügyminiszter hatáskörébe utalj a a vámbevételi szervezetre vonatkozó részletszabályok kidolgozását. Mint közismert, foglalkozunk az adó- és vámszervezet tevékenységének összekapcsolásával és esetleges integrálásával, de fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nincs végleges kormányálláspont az ügyben. Ennek kidolgozására csak az elindított részletes szakmai vizsgálatok lezárását követően kerülhet sor. A kérdésben fennálló bizonytalanság a vámigazgatás működésének törvényi szabályozását nem akadályozza. Tisztelt Ház! Reményeink szerint sikerü lt önökkel érzékeltetnem, hogy mennyire széles hatókörű gazdasági törvény tárgyalásába kezdtünk. Mint azt a bevezetőben is hangsúlyoztam, a vámtörvényjavaslat elfogadása esetén érdemi lépést teszünk az Európai Unió egységes belső piacához történő csatlakoz ás útján. A vámsorompó ugyanis mindaddig a csatlakozás útjában áll, amíg az egymás közötti vámlebontás teljesítésén túl át nem vesszük a külső vámtarifát és az egységes európai vámkódex minden rendelkezését. Addig pedig a vámtörvénynek azt a célt is szolgá lnia kell, hogy segítse a felzárkózást, a szabályozott piac kialakulását, a vámfizetési fegyelem megszilárdítását, az áruforgalom egyszerűsítését és gyorsítását. Az átmeneti, átvezető időszak kezelése bonyolult feladat, különösen ha azt is mérlegeljük, hog y a csatlakozási feltételek teljesítéséhez történelmileg nagyon rövid idő áll rendelkezésünkre. Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot az indokolásban foglaltak és az általam elmondottak alapján fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldal on.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Tisztelt Országgyűlés! A bizottságok jelezték, hogy ajánlásaikat szóban is meg kívánják indokolni. Először megadom a szót Pásztohy András képviselő úrnak, a mezőgazdasági bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. (17.40) PÁSZTOHY ANDRÁS , a mezőgazdasági bizottság alelnöke : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság a törvénytervezetet megtárgyalta, és az alábbi ajánlások figyelembevételével egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte: A bizottsági vitában elhangzott, hogy mind az európai joganyaghoz való kapcsolódás, mind a hazai gazdaságra gyakorolt kedvező hatás indokolttá teszi, hogy végre e tárgykörről törvény rendelkezzék. Az élelmiszergazdaság érdekeit szem előtt tartva néhány t erületen pontosítani tartjuk szükségesnek a törvénytervezetet. Szükségesnek ítéljük a szakosított vámkezelőhelyek kialakítását - amiről államtitkár úr is szólt , illetve a kialakítás ütemezésének törvényi szabályozását, az utóbbi időben tapasztalható, növ ekvő mértékű visszaélések elkerülése érdekében. Mindez lehetővé tenné azt is, hogy a különböző szakterületek együttes jelenléte megkönnyítse a vámolási folyamatot. Ugyanígy szükséges a reális vámérték megállapítását elősegítő szabályozás kialakítása, az eh hez szükséges vámigazgatási szabályok kimunkálása is. Az elmúlt időszakban nagy problémát okozott, hogy a Magyarországra apportként behozott fogyasztási cikkek piaczavaró hatásúak voltak, a vámmentesség nemcsak a beruházási eszközökre vonatkozott. Ezért az apport kérdését mindenképpen rendezendőnek tartjuk, és - ha már törvény
