Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 4 (102. szám) - A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP):
57 Ezt maga a törvény is tartalmazza, mégpedig a 3. § is megállapítja, hogy ha a kisajátítás mellőzésé nek megvannak a feltételei, akkor egy természetvédelmi nemzeti park igazgatóság korlátozását valaki írásbeli nyilatkozattal tudomásul veszi stb., és akkor megmaradhat magántulajdonban. Sőt, a 4. § is ad erre lehetőséget, csak egy nagyon furcsa sorrendben. Ugyanis a jogszabályi sorrend azzal kezdi, hogy a kisajátítás mellőzhető a miniszter hozzájárulásával. Viszont szerintem már csak az utolsó aktus lehet a miniszter hozzájárulása, hiszen először meg kell állapítani, hogy vajon valóban csekély védelmi igényű területről vane szó, utána az igazgatóságnak elő kell írni az irányadó szabályoknál szigorúbb szabályokat, és csak ezután jöhet a miniszteri döntés, hiszen a miniszternek információkhoz kell jutni. Nyilván nem úgy fog dönteni, hogy valaki beadott egy kér elmet, hogy ő erről kivételezést kér, és akkor megkapja. Éppen ez a kiskapu az, ami számomra - hogy úgy mondjam - jogi aggályokat jelent. Ismerve a magyarországi lobbyzásokat, ismerve a bizonyos érdekösszefonódásokat, mit tud tenni a szerencsétlen - már b ocsánat, hogy ezt mondom - környezetvédelmi miniszter, ha az egyik erdőgazdaság azt mondja, hogy ez az erdő ott fajtaidegen, és hoz egy ilyen papírt. Utána hoznak a felügyelőségtől egy másik papírt, hogy ilyen szigorú feltételeket előírtunk és adjuk meg a mentességet. A miniszter aláírja, megadták a mentességet, s ha nyomoznánk a rokoni szálak vagy egyéb szövődményes kapcsolatok után, esetleg ki lehetne deríteni, hogy ez ugyan miért kapta meg az engedélyt és a tőle két kilométerre levő másik miért nem. Tehá t a kiskapu, minden kiskapu - hogy így mondjam - arra szolgál, hogy azt valaki kinyissa és valaki azon áttörve próbáljon bizonyos olyan érdekeket preferálni és előnyhöz juttatni, amelyeket lényegében éppen a jogszabály akar megszüntetni. Tehát ezek a kárta lanítások, a kártalanítás mértéke és a kártalanítás időbeli eltolása - hogy az egyik vonatkozásban, a szövetkezet vonatkozásában 5 éven belül pénzt kell hogy kapjon, míg a magánszemély lehet, hogy csak 10 éven belül fog pénzt kapni , tehát a két időbeli k ülönbség is nagyon furcsa. Mert ha egyszer már korlátozom, ha egyszer már azt mondom, hogy ezt te jogtalanul kaptad meg, akkor miért nem lehet a két tulajdonformát azonos szintre hozni? Jó, most a költségvetés nem bír el ennyit. Na de végrehajtjuk a modern iziációs programot, a stabilizációs programot, lesznek '98ban választások, 2000re már egy olyan virágzó ország lesz itt, hogy az ilyen problémákat meg lehet oldani, nem kell megkülönböztetni a volt közös tulajdont és az egyéni tulajdont. Tehát én ezt a m egkülönböztetést is indokolatlannak tartom. Végezetül azokról a felvetésekről, amelyek itt elhangzottak. Azt hiszem, hogy magán ezen a törvényen is lehetne és lenne mit javítani. Gondolom, akik itt felvetésekkel éltek, be fognak adni módosító javaslatokat. Egy szempontot szeretnék kínálni Önöknek. Ez a szempont pedig az, hogy a végrehajtási utasításban nagyon sok mindent lehet konkretizálni, de azért egy dolgot hadd említsek. Például azt mondja a 4. § (4) bekezdése, hogy "ha a védettségi szint biztosítása é rdekében e törvény szerint előírt korlátozást" stb., akkor ezt meg lehet állapítani. Mi az, hogy "e törvény szerint előírt korlátozás"? A korlátozást konkrétan egy törvényben kell előírni. Tehát ha ez az állampolgárok széles körét érinti és törvény, akkor valahol a korlátozásokat - legalábbis példaszerűen - fel kellene sorolni. Mondjuk a büntetőjogban is benne van, hogy mikor lehet a személyes szabadságot korlátozni a nyomozás érdekében; de abban le van írva, hogy mi lehet ez. Ez lehet a házkutatás, lehet a z előzetes letartóztatás stb., stb. Tehát ha egyszer a tulajdonosok széles körét egy bizonyos korlátozás illetheti egy törvény alapján, akkor legalább a törvényben utalni kellene arra, hogy ez a korlátozás mi lehet, meddig terjedhet. Természetesen nem kazu isztikusra gondoltam, de ha már ez hiányzik belőle, akkor a végrehajtási utasításba feltétlenül be kell venni, mert különben joggal mondják, akik azt mondják, hogy ez a rendelkezés magántulajdonellenes, mondván, hogy az Alkotmánybíróság a jogi védettség helyreállítását írta elő. Ezek után önök joggal teszik fel a kérdést, hogy mi a kereszténydemokraták álláspontja. Kérem, azt kell mondjam, három álláspont alakult ki a mi frakciónkon belül is, és úgy döntöttünk, hogy mindenki a lelkiismerete szerint fog sz avazni. Én a magam részéről ezt a törvényt bizonyos
