Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 19 (107. szám) - Dr. Kávássy Sándor (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Miért nincs székháza a határokon túli magyaroknak Budapesten?" címmel - Dr. Benkő András (MSZP) - a belügyminiszterhez - "Hogyan lehetséges az általános iskolai korosztály képzése, ha az iskolát használó települések nem tudnak fizetni az iskolát működtető településnek a szolgáltatásért?" címmel - DR. BENKŐ ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
512 iskolai korosztály képzése, ha az iskolát használó települések nem tudnak fizetni az iskolát működtető településnek a szolgáltatásért?" címm el. Megadom a szót dr. Benkő András képviselő úrnak. DR. BENKŐ ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Kérdésem benyújtása óta a probléma megoldódott, viszont bármikor aktuális lehet, ezért úgy döntöttem, hogy elmondom. Körzet em egyik települése központi jellegénél fogva iskolával megvert nagyközség, míg a körzetben levő hét falu vagy nem rendelkezik iskolával, vagy csak alsó tagozattal. A rossz emlékű körzetesítés óta a nagyközségbe járnak általános iskolába a környék települé seinek gyermekei; az iskola épületei is közösek. 1992 óta egyfajta megállapodás is van a települések között az oktatásról. A nagyközség önkormányzata évente meghatározta a fejkvóta feletti hozzájárulás összegét, amelyet eddig fizettek is. 1994ben nem jött létre megállapodás, mert a környék önkormányzatai közölték, hogy mennyit fizetnek, többet nem hajlandók, illetve képtelenek fizetni, mert költségvetésük nem teszi lehetővé. A nagyközség önkormányzata döntött, hogy a nem fizető önkormányzatok diákjait kire kesztik az oktatásból, ilyen irányú kötelező feladataikat oldják meg más módon saját maguk. A közigazgatási hivatal a határozatot törvénysértőnek minősítette, de visszavonásra nem került; maradt a bírósági ügy. A gyermekeket kizáró bírósági határozat sokái g létezett még, de nem érvényesült. Exlex állapot volt, a gyerekeket az iskola fogadta az önkormányzat tudomásával. Miniszter úr, mi a megoldás, ha fizetésképtelenség vagy egyéb okok miatt ilyen helyzetek keletkeznek, hisz az általános iskolai korosztály h elye az általános iskolában van? Hogyan oldja meg a problémáját az az önkormányzat, amelynek már hitele sincs, annyira eladósodott? Milyen módon juthat hozzá a szintén igen eladósodott, iskolával megvert, szolgáltatást biztosító önkormányzat a pénzé hez? Ki fizeti az áthidaló hitelek kamatait? Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képvise lő Úr! Ön valóban egy nagyon fontos, sokakat foglalkoztató és nehéz kérdést vetett fel az imént. Ugye, arról van szó, hogy az önkormányzatok különböző csatornákon rendelkeznek forrásokkal, amelyeket a kötelező feladataik ellátására kell fordítani, illetve az ezen felüli forrásaikat pedig általuk önként vállalt feladatok megoldására használhatják fel. Most maradjunk egy pillanatra annál az esetnél, hogy a község vagy település területén van iskola. Abban az esetben, ha a rendelkezésére álló források igazolt módon nem teszik lehetővé számára a kötelező feladatok finanszírozását, fordulhat önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatásáért, amelyre a költségvetés 1995ben is biztosította a megfelelő keretet és amellyel sajnos egyre több önkormány zat kényszerül élni. Abban az esetben, ha az önkormányzat nem rendelkezik iskolával és ezért egy másik község területére kell vinni a gyermekeket, akkor meg kell egyezniük ezeknek az önkormányzatoknak az iskola működtetési kiadásaihoz történő hozzájárulásb an. Ennek legcélszerűbb kerete a társulási forma megalakítása, mert ez teszi lehetővé, hogy az az önkormányzat, amely területéről a gyerekek járnak ebbe az iskolába, megfelelő kontrollt gyakorolhasson a költségek alakulása fölött. Ugyanakkor azonban ez a m ódszer, mármint a társulás megkötése egyúttal kötelezettségvállalást is
