Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 18 (106. szám) - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP):
415 reagálni, és két percben akarok reagálni Torgyán József úrra, összesen 4 percem van. (Dr. Torgyán József: Te 52 percet beszélt él. - Az elnök a főtitkárhelyettessel egyeztet.) A felszólalásokra kívánok reagálni. Minden elismerésem, hogy ismét a vagyoni kárpótlás alapötleténél tartunk, hogy privatizáció, reprivatizáció. Elhangzanak itt jogi okfejtések is, amelyek természetesen csak részben állják meg a helyüket, mert az Alkotmánybíróság az 1945ös földreform, tulajdonelvonás alkotmányosságát nem vonta kétségbe. Az volt a probléma, hogy az ott kilátásba helyezett kártalanítást később a jogalkotó nem alkotta meg jogszabályban és nem f izette ki. Nem erre kívánnék reagálni, hanem csak azt a tényt szeretném megint a rádióhallgatók figyelmében helyre tenni, hogy ez az ország, ennek az országnak a költségvetése nem fizetett ki kétszáztizenvalahánymilliárd forintot kárpótlásra. Ez az ország kárpótlásra minden évben a költségvetési törvényben rögzített összegeket fordítja. Ezek a folyó kiadások. Gellért Kis Gábor képviselőtársam valóban nézze meg a költségvetési törvényt, és megtalálja, hogy ez a költségvetési kiadás. A kibocsátott kárpótlá si jegyek nem a költségvetést terhelik, nem folyó kiadások. Harmadsorban: körülbelül 110 milliárd forint értékű jegy kint van a jogosultaknál és egyebeknél. Ezt úgy beállítani, mint amely terhelte volna már az országot, ebben a kérdésben véleményem szerint meglehetősen nem ildomos. 1991ben kezdődött a kárpótlás folyamata. Négy év alatt - mert már négy évnél vagyunk - az ország átlagban, ha a kárpótlási jegyek értékét is tekintetbe veszem, 50 milliárd forintot fordít erre a célra. Akkor, amikor másfél milli ó magyar állampolgárt ért sérelem, az összeg nagysága nem kifogásolható. Nem kifogásolható, főleg ha egy kormánypárti helytelen gazdaságpolitika következtében az inflációs ráta emelkedése miatt egyik napról a másikra 50 milliárd forinttal emelkednek egy év ben az állam kamatkiadásai. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót a Magyar Szocialista Párt képviselőjének, Hegyi Gyula úrnak. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony . Ígérem, hogy ebben a témában ez az utolsó kétpercesem. Remélem, még talán annyi sem lesz. Torgyán József képviselőtársam a magántulajdon szentségét említette. Engedje meg, hogy ezzel kapcsolatban idézzem Giesswein Sándor, keresztényszocialista gondolkodó egy mondását, amellyel azt hiszem, mindannyian egyetértünk: "Ha a magántulajdon szentség, akkor mindenkit részeltetni kell belőle." Őszintén remélem, hogy ezen a vitán túljutva egyszer majd olyan gazdasági törvényeket is tudunk tárgyalni, amelyek azt szol gálják, hogy az egész társadalom részesüljön a tulajdon hasznából. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén kétperces időkeretben megadom a szót Gellért Kis Gábor úrnak, a Magyar Szocialista Pár t képviselőjének. GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Én azt hiszem, nagyon rosszízű volna ismételten vissza- és visszatérni olyan vitához, hogy a költségvetésnek mi kiadás, mi nem. A forgalomban lévő 110 milliárd forint értékű kárpót lási jegy értékpapírként funkcionál, ezt a magyar állam adta a kárpótlandóknak azért, hogy belőle tulajdont szerezzenek. Ennek a tulajdonnak a java része csak a
