Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 13 (139. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
3913 elnököket és az elnökhelyetteseket azon elv alapján, amely a parlamenti választás vagy a parlament előtti eskütételre kötelezettség alapján amúgy is abba a körbe tartozónak minősíti őket, természetesen ezen más indok alapján, de a médiákat érintően az átvilágítandó személyek körébe továbbra is beletartozónak kell érteni. Tehát, tisztelt Országgyűlés, az Alkotmánybíróság által megkívánt egységes rendező elvet, még egyszer ismétlem, ott lehet és kell megragadni, amely a közhatalmi funkciók gyakorlásának egy fontosságot is jelentő rétegét érinti, másrészt a politikai véleményformálásra törvény adta jog, monopoljog alapján elsődleges hatást kifejtő közszolgálati média ilyen típusú műsorait jegyző, vezető személyeit illeti, és ehhez a felsoroláshoz szintén a közhatalmi, közjogi pozíciók alapján a köztestületek országos és regionális vezető tisztségviselőit tartom fontosnak itt megjeleníteni. (11.00) (Jegyzők: dr. Kávássy Sándor és dr. Kiss Róbert) Nem tartok semmilyen más kört az átvilágítási törvénybe, az átvilágítandók körébe tartozónak. Az Alkotmánybíróság határozatában említést tesz arról, hogy vajon miért nem tartoznak ide a szakszervezetek, a pártok, az egyházak; és más, társadalmi alapon, törvény adta lehetőség, alkotmányos jogok gyakorlása folytán ott létesített, ott létesíthető feltételekkel nagy befolyással rendelkező intézmények vezetői miért nem esnek az átvilágítandók körébe. Azért nem eshetnek - és, azt hisze m, ezzel erre a választ meg is adhatjuk , mert nem közhatalmi, közjogi pozíciókba, törvényes feltételek alapján, és főleg nem költségvetési kapcsolatokon keresztül kerülnek, és velük kapcsolatban az állampolgároknak, akár egyénenként, akár csoportonként, akár az egész közvéleményként választási lehetőségük van. Hiszen választhat valaki, hogy követi egy egyház tanításait vagy nem, abból kiábrándulva egy másik egyházhoz csatlakozik, vagy nem csatlakozik egyikhez sem; választhat, hogy szakszervezeti tag legye n vagy sem; választhat, hogy melyik civil egyesületnek vagy nagy befolyású intézménynek legyen a tagja vagy támogatója; választhat, hogy milyen újságot vásárol vagy nem vásárol, vagy lemondja az előfizetését; választhat, hogy melyik csatornát, kereskedelmi és kábeltévét fizeti elő, mire kapcsolja be a készülékét, vagy hogy melyik rádióadót akarja hallgatni. Itt tehát az állampolgár nem a közbizalom, hanem magánelhatározás alapján olyan helyzetben van, hogy nem köteles pártot választani, egyházat, szakszerve zetet, napi- vagy hetilapot. Nincs tehát olyan indok, nincs olyan közjogi indok, tisztelt Országgyűlés, amely ebből a körből bármelyik intézményre is az állami, közjogi, közszolgálati, közhatalmi pozíciókhoz hasonló igénnyel jelentkezve az átvilágítási tör vény kiterjesztését kellene hogy eredményezze. Egyébként a kormány által benyújtott, jóval szűkebb kört érintő - majd később nyilván megtárgyalandó - javaslat sem látta ennek indokoltságát, úgyhogy azt hiszem, tovább nem is kell indokolni, hogy miért nem k ell ilyen irányban bővíteni a kört. A másik lényeges, már jelzett problémakör - az apróbb részleteket most nem exponálva , amivel a javaslat foglalkozni kíván, az a bizottság egyénenkénti taggá válásával kapcsolatos problémakör, illetve a bizottságnak min t testületnek a működésével kapcsolatos problémakör, és a bizottság operatív működését illető olyan változtatások szükségessége, amelyet az itteni tapasztalataink és egyéb csatornákon megszerezhető tapasztalatok alapján tulajdonképpen az átvilágító bizotts ág is támogatni kíván. Amennyire a sajtóból ezt én nyomon tudtam követni, örülnek annak, hogy bizonyos, a korábbi elképzeléshez képest jobb szabályozás érvényesülhetne, ha a tisztelt Országgyűlés ezt a javaslatot elfogadná. Mindenekelőtt a bizottság tagjáv á válás feltételeit illetően nagyon szomorú tapasztalataink vannak arról - az imént már céloztam rá , hogy a bizonyára nem kellő alapossággal előterjesztett képviselői módosító indítvány, amely annak idején, a korábbi kormány beterjesztéséhez hozzáilleszt ődve a hatályos törvényt eredményezte, egy olyan feltételt is előírt a bírói minőségében jelöltként jelentkező vagy arra vállalkozó személy vonatkozásában, amely feltétel, mint tudjuk, egyrészt megoldhatatlan feladatot jelentett az illető személyek számára , másrészt rendkívüli módon
