Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. szeptember 18 (106. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A devizáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÁDÁR BÉLA, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója:
391 belföldieknek konvertibilis devizában megszerzett jövedelmeiket így haza kell utalniuk. Természetesen továbbra is fenn kívánjuk tartani úgy a vállalati, mint a lakossági devizaszámla intézményét, és így a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a hazautalt összegek - minimális kivételekkel - konverzió nélkül a devizaszámlákra kerülhessenek. A magánszemélyek esetében ez kiegészül azzal, hogy a jövőben - a jelenlegi szabályozástól eltérően - bármilyen összegű konvertibilis valu tát tarthatnak otthon. A nemzetközileg gyakori szokásokhoz igazodóan viszont a készpénz kivitelét bizonyos értékhatár felett kiviteli engedélyhez kívánjuk kötni. A törvény által megszabott szűk körben a devizahatóság bizonyos fokú ellenőrzési lehetőségét f enn kell tartani. (16.20) A devizahatósági jogkört jelenleg több hatóság látja el, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt a funkciót egyedül a Magyar Nemzeti Bank fogja gyakorolni. Az ellenőrzés alapját azok az okmányok képezik, amelyeket a devizavásárlás hoz be kell mutatni. Tisztelt Ház! Mint ahogy azt már a bevezetőben is említettem, egy hatvannégy éve fennálló kötött devizaszabályozási rendszert, és a még 1974ből származó toldozottfoldozott hatályos törvényerejű rendeletet szeretnénk jogilag végérvény esen leváltani az önök előtt lévő törvényjavaslattal. Úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat elfogadása a piacgazdaság feltételrendszerének kiépítésében mérföldkő lesz, és közelebb viszi Magyarországot az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz. Az előrelépés m értékét jól jelzi, hogy a benyújtott törvényjavaslatot a Nemzetközi Valuta Alap kész elfogadni az alapokmánya úgynevezett 8. cikkelye szerinti konvertibilitás megvalósításaként. Mindez lehetővé teszi azt, hogy nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat még inkáb b a fejlett országok által elfogadott normáknak megfelelően alakíthassuk. Külön szeretném kiemelni, hogy ezen új szabályozás jelentős könnyebbséget nyújt - nem vitatom, az egyéni anyagi lehetőségektől függő mértékben - az egyes embereknek is a külfölddel v aló kapcsolatokban. Hatásai túlmutatnak a gazdasági összefüggéseken, és a magyar állam polgárainak nemzetközi megítélését is minden bizonnyal lényegesen javítja majd. Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot az indokolásában foglaltak és az általam elmondottak alapján fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kádár Bélának, az európai integrációs ügyek bizottsága előadójának. DR. KÁDÁR BÉLA , az európai integrációs ügyek bizottságának előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az európai ügyek bizottsága a törvénytervezetet ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak találta. A bizottság abból a tényből indult ki, hogy az OECD liberalizációs kódexéhez való alkalmazkodás elős egíti az európai felzárkózásunk és integrálódásunk szempontjából nagy horderejű OECDtagság 1996. évi megalapozását, és ez a tagság vezethet el az Európai Unióba. Hiszen egy ország sem lehet tagja az Európai Uniónak anélkül, hogy előzetesen ne tudott volna alkalmazkodni az OECDtagsággal együtt járó követelményekhez. A bizottságban felmerültek ugyan olyan vélekedések, hogy jó lett volna a liberalizáció mértékében a törvénytervezetben szereplőnél előrébb lépni, azonban nyilvánvaló, hogy az ország nemzetközi fizetési helyzetének jelenlegi körülményei között egy ilyen törvénytervezetnek mindig a realitásokból fakadó lehetőségek kell hogy irányt mutassanak a mértékek kialakításában. A törvénytervezet lehetőséget nyújt a szelektivitásra, a szakaszosságra, és egys zersmind kedvező
