Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - Valerij Smarov Ukrajna honvédelmi miniszterének és kíséretének köszöntése - Dr. Varga László (KDNP) - a külügyminiszterhez - "Az osztrák külügyminiszter, Wolfgang Schüssel úrnak az Európai Unió jövőbeni tagságunkat érintő kijelentése" tárgyában - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
3814 Most megadom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak. KOVÁ CS LÁSZLÓ külügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretném megemlíteni, hogy mindazzal, amit képviselő úr az Európai Unió és a NATO, az ezekhez történő csatlakozás fontosságáról elmondott, maximálisan egye tértek. Azt is remélem, hogy kérdésére megnyugtató választ tudok adni. Ausztria mint az Európai Unió egyfajta peremországa, természetesen érdekelt abban, hogy határai lehetőség szerint minél rövidebb ideig legyenek egyúttal az Európai Unió határai is, vagy is Ausztria bővítéspárti. Ez nem jelenti azt, hogy a bővítés vagy egyegy ország csatlakozása nem sérthet bizonyos osztrák érdekeket. Klestil elnök, Vranitzky kancellár és más osztrák vezetők, legutóbb novemberben Schallenberg úr, a külügyminisztérium főti tkára nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint Magyarország helyet kap a bővítés első körében. A Schüsselinterjú a bécsi Standardban augusztus 7én jelent meg, így volt időnk tisztázni ezt a félreértést, hiszen kiderült, hogy félreértésről van szó. Szepte mber 13án SzentIványi István külügyminisztériumi államtitkár bécsi konzultációja alkalmával Schüssel külügyminiszter úr már személyesen erősítette meg, hogy Ausztria Magyarországgal a bővítés első körében számol, s úgy nyilatkozott, hogy szavait az inter jút készítő újságíró félreértette. Ő ugyanis arra válaszolva nevezte meg Csehországot és Szlovéniát, hogy mely középeurópai országok gazdaságát tartja a legkiegyensúlyozottabbnak. Schüssel miniszter úr mindezt nekem is megerősítette, a külügyminisztérium államtitkára, Ferrero Waldner asszony ugyancsak félreértésnek minősítette a megjelent szöveget. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék néhány további adalékkal is szolgálni a kérdés tisztázásához. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió bővítése visszafordíthatatlan folyamat, ami nem jelenti azt, hogy nincs véleménykülönbség a tagállamok között a bővítés mértékéről, üteméről, a csatlakozás sorrendjéről vagy akár a követelményekről. A bővítés, a csatlakozási tárgyalások legkorábban a '96 tavaszán kezdődő kormányközi k onferencia befejezését követően, esetleg hat hónappal azután kezdődhetnek meg, vagyis 1997 végén vagy 1998 elején. Jelenleg még arról sincs döntés, hogy egyszerre mind a 12 társult állammal, vagy csak a csatlakozásra leginkább esélyesnek látszó háromnégy országgal. A döntésnél nagyon sokféle szempontot mérlegelnek majd, történelmi érdemeket sajnos nem. Mérlegelik azonban a gazdaság stabilitását, a jogrend megfelelését, a demokratikus intézmények működését, az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, és m indezek megfeleléséről a vélemény a másfélkét éves tárgyalássorozat közben fog kialakulni. (15.50) Ezért nincs ma igazán komoly jelentősége annak, hogy egyes politikusok, kutatók vagy újságírók milyen sorrendet tartanak valószínűnek. Ezek a nyilatkozatok ugyanis nem álláspontot, nem érdekeket, hanem az esélyekről alkotott pillanatnyi véleményt fejezik ki. Kérem válaszom elfogadását, köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm. Megkérdezem dr. Varga László képviselő urat, hogy elfogad jae a miniszter úr válaszát. DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP) : Igen tisztelt Országgyűlés! Sajnos az Országgyűlésben nincs olyan, hogy félig elfogadom, félig nem. Mert az első felét elfogadom, de a külügyminiszter úrnak azt a kijelentését, hogy a történelmi érdeme knek legalábbis nincs olyan súlya, sajnos azért nem tudom elfogadni, mert én is írtam egy levelet az osztrák külügyminiszter úrnak, aki hosszan válaszolt, s aki ugyan megemlíti, amit külügyminiszter úr is, a gazdasági feltételek teljesítését, de kiemeli, h ogy helyesli az 1956os nagy
