Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 12 (138. szám) - Tóth István (MDF) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Kívánja-e a miniszter úr módosítani a Világbank jelentését?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TÓTH ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter:
3788 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tóth István úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, kérdést kíván feltenni a művelődési és közoktatási miniszternek: "Kívánjae a miniszter úr módosítani a Világbank jelent ését?" címmel. Megadom a szót Tóth István képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. TÓTH ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! "A legtöbb mutató szerint Magyarország fejlett és jól működő oktatá si rendszert mondhat magáénak: a részvételi arány mind az iskoláskor előtti, mind a tanköteles korú népességben igen magas, továbbá a magyar gyerekek teljesítménye a nemzetközi felmérésekben, különösen matematikában és természettudományokból kiváló." E mon datok a Világbank tanulmányában a napokban jelentek meg. Az ország népe viszont másfél éve mást sem hall az ön véleményeként, mint hogy túl sok a pedagógus, és az ország erőn fölül költ az oktatásra. Azt állították, hogy az európai átlaghoz képest 2025 sz ázalékos pufferálás van a pedagógusok körében. A Világbank tanulmányában ez az úgynevezett európai átlag nem fedezhető fel, vagy ha van is ilyen, azt úgy tűnik, egyetlen nyugati ország sem követi, mert például az egy pedagógusra jutó diákok létszámát vizsg álva láthatjuk, hogy ez a középiskolák vonatkozásában Magyarországon 13,5, Ausztriában 10, Dániában 10,7 és Hollandiában is 15,9. Nem kívánjuk elhallgatni, hogy Írországban ez 17,2. De ha már a NAT 6+4+2es rendszerének bevezetésével Andorrát és részben Gi braltárt követtük, a színvonal tekintetében miért nem a szomszédos Ausztria és az oktatásáról híres Dánia a példa számunkra? Tisztelettel kérdezem tehát a miniszter urat, hogy olvastae e nevezetes tanulmányt, és ha nekünk nem hitt éveken át, hajlandóe ed digi véleményét korrigálni az ön által is nagyra becsült Világbank tényei alapján, vagy inkább e számokat szeretné megváltoztatni. Érdeklődéssel várom válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Fodor Gáb or művelődési és közoktatási miniszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. FODOR GÁBOR művelődési és közoktatási miniszter : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr azt kérdezi tőlem, hogy kívánome módosítani a Világbank jelentését . Természetesen nem kívánom módosítani, nem is tehetem meg, ugyanis a Világbank jelentéséhez ilyen módon senkinek, egy miniszternek sincs olyan köze, hogy azt módosítani tudja, tehát nem kívánom módosítani. Természetes viszont, hogy a Világbank jelentését ismerem, a munkatársaim is ismerik, hiszen a Világbank is többek között azokból az anyagokból dolgozik, amelyeket a mi szakértőink is ismernek, illetve maguk is dolgoztak ezekből az anyagokból, ők maguk állították mindezt elő, s a Világbank szakértőivel mi magunk is kapcsolatot tartunk. Képviselő úr sorolt itt néhány megállapítást a tanulmányból. Azt is csak zárójelben jegyzem meg, hogy természetesen ezek a tanulmányok általában ajánlás jellegűek, ezt érdemes tudnunk, s mi igyekszünk is ezeket az ajánlásoka t megfogadni, amelyeknek - álláspontom szerint - nem az a rezüméje, amelyet képviselő úr itt elmondott, hanem teljesen ellenkező a megállapítása mind az OECDjelentéseknek, mind a Világbank szakértőinek a magyar közoktatásról. Említette képviselő úr az úgy nevezett tanárdiák arányt. Hadd idézzem a figyelmébe azt, hogy ez a nyugateurópai országok, illetve az OECDországok átlaga, tehát az összes fejlett nyugateurópai ország átlaga 14,7 fő, tehát ennyi tanuló jut egy pedagógusra, míg Magyarországon 12,6. Ez ért van
