Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz
3585 képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nehéz helyzetben van az Országgyűlés, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyalja, hiszen nagyon súlyos udvariatlanság volna a köztársasági elnök úrnak egyébként jó indulatú, ámde a büntetőjog magas követelményeinek és szakmai, garanciális rendszerének - hogy finoman szóljak - nem mindenben megfelelő javaslatának immár többedszeri levétele az Országgyűlés napirendjéről. Éppen ezért a nehéz helyzetet úgy lehet feloldan i, hogy az Országgyűlés együtt kodifikál ebben a kérdésben, és különböző lépéseket tesz annak érdekében, hogy ez a javaslat valóban elfogadható legyen, és nagyon fontosnak tartom, hogy ez az Országgyűlés által általánosan elfogadható javaslattá váljék. (10 .30) Éppen ezért nagyon örültem a miniszter úr szavainak, aki erre az együttgondolkodásra hívott fel, és tulajdonképpen az eddigi hozzászólók is hasonlóképpen cselekedtek. Ugyanis miről van szó? Arról van szó, hogy a Magyar Köztársaság fennállása hatodik esztendejében a büntetőjog egy olyan típusú módosítását tervezzük, amely mindenképpen bűncselekménnyé tesz vagy bűncselekménnyé tehet olyan jellegű cselekményeket, amelyek eddig nem voltak azok. Tehát az úgynevezett kriminalizálás folyamatában vagyunk, ame ly egy nagyon fontos aktusa a társadalomnak, amelyben eldönti bizonyos cselekményekről, hogy azok büntetőjogi szankcióval, tehát a legsúlyosabb szankcióval üldözendők vagy nem ezzel üldözendő cselekmények. Ennek fényé ben azt gondolom, hogy a kriminalizálás folyamatában büntetőjogi tényállások kreálása nagyon fontos politikai, szakmai és alkotmányossági kérdés. Volt ilyenre példa a Btk.ban 1989ben; az 1989. évi XXV. törvény, lényegében a kerekasztaltárgyalások eredmé nyeképpen, módosította a büntető törvénykönyvet, és a politikai vonatkozású elemeket - hogy úgy mondjam - dekriminalizálta. Tehát volt egy dekriminalizálási hullám. És szintén a rendszerváltás szükségleteiből következően egy másik, úgynevezett kriminalizál ási lépcső következett, amikor a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban a '94. évi IX. törvény rendelkezett arról, hogy bizonyos, a piacgazdasággal járó bűncselekményeket kriminalizálni kell. Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy valamit büntethetővé nyilvánítsun k, az én véleményem szerint három szempontot kell nagyon alaposan megvizsgálni, és nem szabad ezeket föltétlenül összekeverni sem; bár ezek szorosan kapcsolódnak. Három ilyen szempont kapcsolódik egyébként össze az itt elhangzott eddigi vitában is és a kor ábbi kísérletekben is. Hiszen az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt már volt a köztársasági elnök úrnak egy korábbi javaslata, amelyet aztán a kormány átvett, hogy azt kiigazítsa, és ez került most igazából az Országgyűlés elé. E három szempont vi zsgálatával szeretném tulajdonképpen a FideszMagyar Polgári Párt véleményét ebben a kérdésben kifejteni. Az első ilyen kérdés az alkotmányosság kérdése. Az alkotmányos kérdések között két olyan elem merül fel a törvényjavaslattal kapcsolatban, amiről mind enképpen szót kell ejteni. Az egyik a szólásszabadság, a másik pedig az egyesülési szabadság kérdése. Mi váltotta ki egyáltalán azt a helyzetet, hogy erről az ügyről a parlamentnek vitatkoznia kell, illetőleg felmerült a büntető törvénykönyv módosításának a kérdése. Elsősorban az, hogy bizonyos társadalmi jelenségek büntethetősége általában a társadalomban vagy a társadalom bizonyos csoportjaiban felmerült, és ebből következően elindult ez a büntethetővé nyilvánítási folyamat; egy társadalmi általános megít élés következtében lehet ilyen jellegű cselekményeket büntetendővé nyilvánítani. A szólásszabadság korlátjaként a FideszMagyar Polgári Párt el tudja fogadni azt, hogy a rasszista motívumú, illetőleg idegengyűlöletet keltő, általában gyűlöletet keltő külön böző megnyilvánulások legyenek ilyenek. Tehát a voltairei elvet, hogy "a véleményedet mélységesen megvetem, ugyanakkor az életemet adnám azért, hogy elmondhassad azt", - ezt az elvet bizonyos történelmi okokra tekintettel, nagyon óvatosan és nagyon biztos garanciákkal körülbástyázva, igenis lehet korlátozni. Ennek a jegyében fogadta el annak idején a FideszMagyar Polgári Párt a büntetőtörvénynek azt a módosítását, amely a kommunista és a fasiszta jelképeket büntethetővé nyilvánította. Tehát mi ennek a kor látozásnak a lehetőségét el tudjuk fogadni.
