Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke:
3576 majd 1994 júniusában - foglalt állást az Alkotmánybíróság ezzel a tényállással kapcsolatban, és azt mondta, hogy a gyűlöletre uszító magatartás, tehát a 269. § (1) bekezdése változatlanul bűncselekmény lehet, és az nem alkotmányellenes, hogy a büntető törvénykönyv ilyen értelemben korlátot szab a véleménynyilvánítás szabadságának. Ezzel szemben a 269. § (2) bekezdését alkotmányellenesnek nyilvánította és hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság ebben a 36/1994es döntésében - az Európai Bíróság ítéleteire is hivatkozva - kimondta: "A bíróság határozatainak ismétlődő alaptétele, hogy nincs demokratikus társadalom pluralizmus, tolerancia és nyíltság nélkül. A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus társadal om egyik alapköve, fejlődésének egyik feltétele. E szabadság az olyan gondolatokat, információkat, elveket és nézeteket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentőek vagy aggodalmat keltenek." Ez volt az Alkotmánybíróság ítélete indokolásának egyik eleme. T ehát az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadsága mellett tette le a voksot, beleértve ebbe a sértő, meghökkentő vagy aggodalmat keltő vélemények nyilvánításának a szabadságát is. Hangsúlyozni kell - nem kitérve más, esetleg napirend előtt folytato tt vitákra , függetlenül attól, hogy mit gondol bárki az Alkotmánybíróságnak vagy az Európai Emberi Jogi Bíróságnak erről az ítéletéről, ez az ítélet kötelező és mindannyiunk számára, így a jogalkotó számára is figyelembe veendő. Ez a megfontolás vezette bizottságunkat, tisztelt Ház, arra, hogy rendhagyó módon már az általános vitát megelőzően módosító indítványt fogalmazzon meg. Egy olyan indítványt terjesztettünk elő, amely a benyújtott törvényjavaslat 6. §ából két bekezdés elhagyására tesz javaslatot, tehát a vitára a javaslatot ezzel az elhagyási indítvánnyal együtt tesszük. Ez az elhagyási indítvány azért született, mert úgy ítéltük meg, hogy az a megfogalmazás, amely úgy szól, hogy "aki olyan rendezvényt, összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést sze rvez, amely valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási vagy egyéb csoport ellen gyűlöletre uszít, vagy e csoport ellen gyűlölet, illetőleg riadalom keltésére alkalmas, valamint aki az ilyen rendezvényhez anyagi eszközöket szolgáltat, öt évig terjedő szabads ágvesztéssel büntetendő." (9.40) Nyilvánvaló, hogy ha valaki tüntetés keretében vagy rendezvényen uszít a magyar nemzet valamely nemzeti, népi, faji, vallási vagy egyéb csoportja ellen, ez bűncselekmény. Ez egy súlyos bűncselekmény, a törvényjavaslat szeri nt is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény. Ugyanakkor egy rendezvény szervezőjének a felelősségét megállapítani olyan magatartásokért, amelyekre az indokolás szerint legalább az eshetőleges szándékának ki kell terjednie, amely m agatartást ő nem biztos, hogy kívánja, lehet, hogy csak belenyugszik, hogy ilyen történik, ez meglehetősen aggályos, és egy megváltozott politikai helyzetben a büntetőjoggal való visszaélés lehetőségét teremtheti meg. Ezért a bizottság egyhangúlag támogatt a azt a javaslatot, hogy ez a bekezdés az elfogadandó törvénybe ne kerüljön be, a törvényjavaslatból maradjon el, és ennek megfelelően maradjon el az is, amely az ilyen rendezvény szervezésének előkészületi magatartását bünteti. Itt úgy érezzük, hogy az ál talunk javasolt megoldás, tehát amely az (1) bekezdést hagyja változatlanul, közelebb áll ahhoz a határhoz, amit a bevezetőben említettem, amelynek megkeresése közös feladatunk: a véleménynyilvánítás, a szólásszabadság és az ezzel való visszaélés határa, a büntetőjogi beavatkozás szükségességének határához. További vitákra is nyitott a bizottság. Az (1) bekezdés vonatkozásában is vannak még aggályok a tekintetben, hogy a riadalomkeltés vagy a riadalom keltésére alkalmas egyéb cselekmény az olyan, jól meghat ározható jogi kategória, ami utána nem ad alkalmat egy mindenkori hatalomnak, hogy ilyen alapon visszaéljen a büntetőjog eszközeivel. Ezekről még a bizottságban a részletes vitát megelőzően vitát kívánunk folytatni. Összességében, tisztelt Há z, bizottságunk úgy ítéli meg, hogy egy nagyon nagy horderejű törvényről vitatkozunk, annak ellenére, hogy hat paragrafusból áll a javaslat. Egy, a Ház falain
