Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 6 (136. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke:
3574 Ez a két veszélyforrás az, amelyek között meg kell találnunk azt a korrekt jogi szabályozást, amely védelmet nyújt a kisebbségek számár a, védelmet nyújt a gyűlöletkeltés, az uszítás, az erőszak ellen, amely már csírájában fellép a népirtás, vagy a diszkrimináció kísérletei ellen, ugyanakkor védelmet nyújt a véleménynyilvánítás szabadságának, védelmet nyújt az emberi jogoknak. Ezzel az igé nnyel fogalmazódott meg ez a törvényjavaslat, amelyről előre mondhatjuk azt, hogy a jogi szakmai körökben is bizonyosan hosszú vitákat fog kiváltani megszületése után is, tehát ha majd elfogadja a tisztelt Ház és törvénnyé válik, akkor is vitákat vált ki. A miniszter úr expozéja, úgy érzem, érzékeltette azokat a dilemmákat, amikkel az előterjesztőknek is szembe kell nézni, és azt is előre kell bocsátanunk, hogy egy kialakulatlan területre lépünk rá, ahogy utaltam rá és a miniszter úr is utalt rá, Európában is most kezdődnek az ilyen típusú törvényhozások, tehát nem tudhatjuk azt, hogy akár az Alkotmánybíróság, a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata, akár majdan az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata milyen irányban fogja meghatározni a kereteket, milyen irá nyban szab korlátokat az emberi jogoknak, illetőleg a büntetőjogi beavatkozásnak. Ezeket előrevetítve szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, az alkotmányügyi bizottságban egyetértésre jutottunk abban, hogy ezek a célok, a törvény által kitűzött célok hel yesek, ezért a bizottság támogatja a javaslat általános vitára bocsátását. Megítélésünk szerint helyes az, hogy a genocídiumegyezménynek - amely 1948ban született , rendelkezéseivel megteremtjük a magyar jogban az összhangot, a magyar Btk.ba a genocídi umegyezménynek megfelelő szabályozás kerül. Itt azért a bizottság ülésén felvetődött az is, hogy a genocídiumegyezmény és az egyéb, ehhez kapcsolódó egyezmények szövegének, talán nem mindig szerencsés fordításának átültetése a magyar büntető törvénykönyv be eléggé furcsa eredményekkel is járhat, esetleg olyan szerencsétlen megfogalmazásokhoz vezet, ami valószínűleg nem egyezik a törvényalkotó céljával. De azzal a problémával is szembesültünk, hogy az egyezményt annak idején így fordították le, így lett kih irdetve Magyarországon, furcsa lenne, hogy a kihirdetett egyezmény és a büntető törvénykönyv azzal paralel szabályai eltérő megfogalmazást tartalmaznak. Még egyszer mondom, ezt annak ellenére állítjuk, hogy szerintünk szerencsésebb megfogalmazásokat is tar talmazhatna a fordítás. Ugyanígy fontosnak tartjuk azt, hogy az apartheid elleni egyezmény jogi konzekvenciái megjelenjenek, és az apartheid nevezetű büntetőjogi tényállás belekerüljön a magyar Btk.ba. A vitáknak egy nagyobb csomópontja volt a törvényjava slatnak a 3. §a, amely a büntető törvénykönyvet egy új bűncselekménnyel egészítené ki. Ennek a bűncselekménynek az lesz a neve, hogy nemzeti, népi, faji, vagy vallási csoport tagja elleni erőszak. Erre a cselekményre azért kell kitérnem, mert a közvélemén y előtt is ismert, hogy az elmúlt években több büntetőeljárás indult, az ügyészségek több mint tíz ügyben emeltek vádat a hatályos büntető törvénykönyv 156. §a alapján. Talán a Btk.ban kevésbé járatosak kedvéért mondom: ezek azok a cselekmények voltak, a mikor fiatalok csoportosan megtámadtak arab vagy a roma kisebbséghez tartozó személyeket, és őket súlyosan bántalmazták vagy megalázták. Ezekben a cselekményekben azonban a bíróságok következetesen elutasították a minősített eset alkalmazását, arra hivatk ozva, hogy a Btk. 156. §ának hatályos rendelkezése szerint - most egyszerűsítve mondom és a jogi szakszerűségre nem kívánok törekedni, csak inkább a közérthetőségre - csak olyan körülmények között követhetők el a 156.§ szerinti büncselekmények, amely körü lmények az egykori Jugoszlávia területén, konkrétan BoszniaHercegovinában kialakultak, ha ott valakit faji vagy vallási hovatartozás alapján bántalmaznak, - az egy súlyosabban minősülő bűncselekmény, nem pusztán aljas indokból elkövetett testi sértés. Ez a bírói jogértelmezés vezetett oda, hogy tulajdonképpen egy hézag keletkezett. A hatályos büntető törvénykönyvben van egy tényállás, amely minősített bűncselekményként fogalmazza meg azt, hogyha valakit pusztán olyasmi miatt bántalmaznak vagy neki lelki va gy fizikai szenvedést, sérülést okoznak, mert valamely nemzetiséghez, fajhoz vagy vallási csoporthoz tartozik.
