Országgyűlési napló - 1995. évi őszi ülésszak
1995. december 5 (135. szám) - A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
3561 Visszatérve a z előzetes írásbeli jelentkezésekhez, megadom a szót Berregi István úrnak, Független Kisgazdapárt. BERREGI ISTVÁN (FKGP) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Államtitkár Úr! Én nagyon rövid leszek, hiszen előttem főleg jogász b arátaim egész komolyan belebonyolódtak és próbálták megmagyarázni a törvényeket, azt szinte egész apró csontokra szétszedték. Én csak a leglényegesebbről szeretnék szólni, arról ahogy az én látom a dolgokat. A vagyoni kárpótlást gyorsítandó, illetve a lezá rást sürgető T/1584. számú törvényjavaslat ismét egyike azoknak a rossz törvényeknek, amely nem az igazi gondokat szeretné megoldani, illetve nem a kárt szenvedettek igényét szeretné valamennyire is megnyugtatóan rendezni. Úgy gondolom, inkább a mezőgazdas ági üzemeknél a kárpótlás végrehajtásával előállt vagyonvesztés csökkenését tartja elsődlegesnek. Úgy tűnik, a valódi tulajdon elvételét nem tartja annyira felháborítónak a kormány, mint az ajándékba kapott, ingyenvagyon részleges elvételét, illetve annak visszavételét. Megértem, hogy kissé kellemetlen helyzetben van a kormány, hiszen valamikor elődeik valóban rossz szándékkal - diktatúrával, hadd ne mondjam hogyan - elvettek földeket és azt odaajándékozták, s azt most nekik kellene visszakérni vagy visszaa dni a jogos tulajdonosoknak. Biztos, hogy ez egy kicsit blamás helyzet, de ezt is törvény írja most elő. Nem értem Kristóf urat én sem, az előbb vagyonvesztést mondott. Én ebbe nem akarok belebonyolódni. Szerinte kit ért nagyobb vagyonvesztés, akinek volt 15 hold földje, azt elvették - a körülményeket nem mondom hogyan , ma van a zsebében 150 ezer vagy 200 ezer forint értékű kárpótlási jegye, amely semmit nem ér. Nincs semmije, elvették tőle a földet, amit érte kapott semmit nem ér. Vegyék már végre tudomá sul az illetékesek, hogy akár a határidők sürgetésével vagy éppen elodázással nem oldható meg a törvény végrehajtása. Jóval megnyugtatóbb lenne a kárt elszenvedettek részére egy olyanfajta intézkedési terv, mely felülvizsgálná például, hogy miért nem lett kijelölve a II. földalapban az I. kárpótlási törvényben kijelölt mennyiség 20 százaléka, amelyet az eredeti törvényben megfogalmaztak, ehhez még módosítani sem kellett volna az eredeti törvényt. Egyre jobban úgy tűnik, hogy a törvényt, mely igyekszik megfe lelni a kormány elvárásainak, azt mindenképpen végrehajtják. Ilyen az I. földalapból megmaradt földek gyors elvétele, illetve visszaadása a gazdálkodó szervezetnek, hivatkozva a törvény előírására. Pedig amikor ez megtörtént, nagyonnagyon sok embernek még nem volt meg a kárpótlási jegye, és rengeteg helyen még nem volt meg az I. kárpótlási törvény sem. Így kellett volna gondolni a határidőmódosításra. Amit pedig a második földkijelölésnél végeztek, az több mint nevetséges vagy szomorú. 8, 10, 20, 50, 100 aranykorona értékben lettek kijelölve a legtöbb helyen a legrosszabb helyeken, szinte szántó nélkül, rétek, legelők, nádasok, mocsaras területek - de a törvényben meghatározott 20 százalék helyett körülbelül 5 százalék nagyságban. Az már csak hab a tortán, hogy ezekből még alig mértek ki valamit. Szinte minden második esetben - főleg ahol kicsit jobb a föld, nagyobb a terület - fellebbeznek, határidőmódosítást kérnek az önkormányzaton keresztül a gazdálkodószervezetek, bízva abban, hogy egykét évig, ismer ve a bíróságok munkáját, a föld továbbra is a használatukban maradhat, s közben úgy néz ki, hogy minden határidő már lejárt. A törvény egykét paragrafusáról nagyon röviden szólok. Az (1) bekezdés nagyon időszerű volt, hogy megszabja, hogy a határozatokat 1995. december 31ig meg kell hozni. Ez talán jó is, habár nem tudom, hogy a végén mi lesz, hiszen azok most már majdnem teljesen, 9899 százalékban készek, de hiába van a határozat, ha nem lehet utána mit kezdeni vele. Főleg akkor, amikor az 1. § (2) beke zdésében az van, hogyha valakinek kifogása van a
